Magyarország továbbra is a Római Statútum részes állama marad

A bíróság működésében Részes Államok Közgyűlésének elnöksége (ASP) már május 25-én üdvözölte a kormány azon döntését, hogy visszavonja Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), és visszavonja a büntetőbíróság statútumának, valamint a bíróság kiváltságairól és mentességéről szóló megállapodás felmondását.

Hétfőn, az interneten is közreadott közleményében maga a bíróság azt írta, „üdvözli ezt a fontos döntést”, amely jelzi Magyarország megújult elkötelezettségét a Római Statútum, valamint a nemzetközi közösség egészét érintő, legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének megszüntetésére irányuló célkitűzés iránt.

Az előző kormány 2025. április elején döntött arról, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

1994-ben fogadták el a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a a ICC statútumát. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését.

A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.