Horogkereszteket festettek ismeretlenek a német kisebbség székházának ablakaira Chebben

"Cheb város vezetése határozottan elítéli ezt a rongálást. Reméljük, hogy a rendőrségnek gyorsan sikerül elfognia az elkövetőt. Már dolgozunk azon, hogy a náci jelképeket mihamarabb eltüntessük az épületről" – olvasható a város Facebookon megjelent nyilatkozatában.

Jan Vrba, Cheb polgármestere felháborítónak és elfogadhatatlannak minősítette a történteket.

"Chebben nincs semmi gondunk a németekkel, jól együttműködünk, a Német Szövetség regionális szervezetével is jól kijövünk, ezért is kaptak irodát a városközpontban" – mondta Jan Vrba a hírügynökségnek nyilatkozva.

A német székház szomszédságában álló kulturális központot szintén horogkeresztekkel mázolták össze az ismeretlen elkövetők. A központ a szabadság, a demokrácia, az emberi méltóság és a kisebbségek elleni támadásnak minősítette és határozottan elítélte az éjjel történteket.

A nyugat-csehországi Cheb a második világháború végéig többnyire németek lakta város és a több mint három milliós szudétanémet népcsoport egyik fontos központja volt. A háború után a korabeli csehszlovák rendszer a németeket azonban gyakorlatilag kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította és kitelepítette az országból. Csak az antifasiszták maradhattak, illetve azok, akiket a rendszer fontosnak minősített, összesen mintegy 150 ezer ember.

Csehországban a legutóbbi, 2021-es népszámláláson azonban már csak mintegy 40 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.

A kitelepítettek 1950-ben Németországban megalapították a Szudétanémet Honfitársi Szövetséget (SdL), amely a hét végén a dél-morvaországi Brünnben tartja 76. kongresszusát. A szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozójára most első ízben kerül sor Csehországban. Bár a cseh társadalom többsége nem foglalkozik a témával, ez az esemény a lakosság egy részében éles németellenes indulatokat váltott ki.