Nem hozott áttörést Trump pekingi találkozója

Sajtótájékoztatóján Guterres hozzátette: éppen az áttörés hiánya miatt felértékelődhet Hszi washingtoni látogatása, amely az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakával hozható összefüggésbe.

Ezzel kapcsolatban a főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kínai vezető utoljára 2015-ben szólalt fel személyesen a közgyűlésben.

Guterres korábban az ENSZ „azonnali pénzügyi összeomlására” figyelmeztetett a tagországok – elsősorban az Egyesült Államok – fizetési kötelezettségeinek elmaradása miatt, aláhúzva, hogy az adósság összesen több mint hárommilliárd dollár. Most kiemelte, hogy a maga részéről továbbra is igyekszik elérni, hogy Washington fizesse be a ráeső részt, és nem Kínától vagy Japántól várja a hiány kipótlását.

Az év végén leköszönő főtitkár elmondta azt is: arra kéri utódját, hogy folytassa az ENSZ megreformálásának irányába tett lépéseket, és őrizze meg függetlenségét „a nemzetközi jogot megsértő nagyhatalmak okozta válság közepette is”.

A reformokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az öt állandó tagnak – az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak – vétójoga van, szemben azzal a tíz országgal, amelyet a közgyűlés választ meg két évre, regionális csoportosítás alapján. A rendszert az utóbbi években több bírálat érte, Guterres pedig úgy vélte, már az állandó tagok is elismerik a reformok szükségességét. A sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az öt állandó tag között nincs egyetlen afrikai vagy latin-amerikai sem.

„Ez súlyos problémákat vet fel a törvényesség és a hatékonyság terén” – jelentette ki, hozzátéve, hogy bővíteni kell mind az állandó, mind pedig a nem állandó tagországok számát.

Guterres utódja 2027. január 1-jén lép hivatalába. A tisztségre többen is pályáznak, többek között Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és Michelle Bachelet, Chile volt államfője.