Külföld

Mi jöhet az amerikai–kínai csúcson?

Tajvan nem számít csodára

Tajvan bízik az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatainak stabil fejlődésében, de reméli, hogy nem lesznek „meglepetések” Tajvannal kapcsolatos kérdésekben, amikor Donald Trump amerikai elnök ezen a héten Kínába látogat – mondta Lin Csia-lung külügyminiszter hétfőn.

Mi jöhet az amerikai–kínai csúcson?
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/I-Hwa Cheng

Trump szerdától péntekig Pekingben tartózkodik, ahol csúcstalálkozót tart Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amelyen minden bizonnyal szóba kerül a demokratikusan kormányzott Tajvan kérdése is, amelyet Kína saját területének tekint - írja a Reuters.

Kína soha nem mondott le arról, hogy erővel vonja ellenőrzése alá Tajvant, és a múlt hónapban a kínai külügyminiszter azt mondta, hogy Tajvan jelenti a „legnagyobb kockázatot” a kínai–amerikai kapcsolatokban. Tajvan kormánya elutasítja Kína szuverenitási igényeit.

Az Egyesült Államokat törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten kijelentette, hogy a Tajvani-szorosban stabilitásra van szükség.

A tajpeji parlamentben újságíróknak nyilatkozva Lin elmondta, hogy a kormány szorosan figyelemmel kíséri a közelgő Trump–Hszi találkozót.

„Folyamatos kapcsolatban álltunk az Egyesült Államokkal is – akár az amerikai kormány nyilvános nyilatkozatain, akár nem hivatalos csatornákon keresztül. Bízunk a tajvani–amerikai kapcsolatok stabil fejlődésében” – mondta.

Hozzátette: „Az amerikai kormány többször is kijelentette, hogy Tajvannal kapcsolatos politikája nem fog változni.”

Később a törvényhozók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy az Egyesült Államok világosan meghatározta a tárgyalások fő témáit, például a kereskedelmet és a fentanilt, de Kína továbbra is napirenden tartja a tajvani kérdést.

„Természetesen reméljük, hogy a Trump–Hszi csúcstalálkozó nem hoz váratlan fordulatokat Tajvannal kapcsolatban” – mondta Lin.

Védelmi kiadások körüli viták

Az Egyesült Államok arra ösztönözte Tajvant, hogy – más szövetségeseivel együtt – növelje védelmi kiadásait.

A múlt héten azonban Tajvan ellenzéki többségű parlamentje a kormány által kért összegnél alacsonyabb védelmi költségvetést fogadott el, és több tételt is törölt, köztük hazai fejlesztésű rendszerek, például föld-levegő rakéták és drónok finanszírozását.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő vasárnap azt mondta, hogy az Egyesült Államok csalódott, mert a jóváhagyott költségvetés nem éri el Washington elvárásait.

Lin reményét fejezte ki, hogy a parlament „korrekciós intézkedéseket” hozhat, hogy a védelmi költségvetés jobban támogassa Tajvan biztonságpolitikáját, mivel szerinte a Tajvani-szoros békéje és stabilitása közös cél.

„A béke az erőn múlik – az agresszió elrettentéséhez önvédelemre van szükség” – mondta.

Egy külön tajpeji rendezvényen Cho Jung-tai miniszterelnök azt mondta, a kormány „minden szükséges lépést meg fog tenni” annak érdekében, hogy helyreállítsa a nemzetközi bizalmat Tajvan védelmi politikája iránt.

„Az ilyen jellegű megosztottság súlyos csapást jelent a védelemre és a biztonságra” – mondta.

Kína a Trump–Hszi találkozó előtt is folytatta katonai tevékenységét Tajvan körül, beleértve a múlt heti „közös harckészültségi járőrözéseket” is.

A kínai védelmi minisztérium szerint ezek a műveletek „teljes mértékben indokoltak és ésszerűek”.

„A tajvani függetlenség a Tajvani-szoros békéjét veszélyeztető fő tényező, és ezt semmilyen módon nem fogjuk eltűrni” – mondta Jiang Bin, a minisztérium szóvivője.

Kapcsolódó írásaink