Külföld
Merz kormánya nyomás alatt: az AfD erősödése új politikai korszakot jelez Németországban
A koalíciós viták ismét felvetették a kormány stabilitásának kérdését
Németországban ismét a kormány stabilitása került a politikai vita középpontjába. Friedrich Merz kancellár 2025 májusában vette át a kormányzást a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójának élén, ám a kabinet alig egy év alatt olyan bizalmi nehézségekkel szembesült, amelyek már nem csupán napi politikai súrlódásnak látszanak.
A koalíciós feszültségek egyik fő oka a költségvetési és szociálpolitikai irány. Merz a német gazdaság gyenge teljesítménye, az államháztartási nyomás és a versenyképességi problémák miatt reformokat sürget, miközben az SPD hagyományos választói bázisa miatt óvatosabb a szociális kiadásokat érintő változtatásokkal. A vita tétje nem pusztán egy-egy költségvetési sor, hanem az, hogy Németország képes-e egyszerre fenntartani jóléti rendszerét, ipari erejét és politikai kormányozhatóságát.
A kancellár helyzetét nehezíti, hogy támogatottsága történelmi mélypont közelébe süllyedt. Friss felmérések szerint a német választók túlnyomó többsége elégedetlen Merz teljesítményével, miközben az AfD több országos mérésben is a legerősebb pártként szerepel. Az INSA legutóbbi adatai szerint az Alternatíva Németországért támogatottsága 27,5–28 százalék körül mozog, amivel megelőzi a CDU/CSU-t. Ez nem jelenti automatikusan, hogy az AfD kormányra kerülhet, de azt igen, hogy a német pártrendszerben tartós erőviszony-változás zajlik.
Különösen látványos az AfD erősödése Szász-Anhaltban, ahol szeptemberben tartományi választást tartanak. A legfrissebb Sachsen-AnhaltTREND szerint a párt 41 százalékon áll, jelentősen megelőzve a CDU-t. Ez önmagában nem abszolút többség, de olyan politikai erőfölény, amely a tartományi kormányalakítás kérdését is új megvilágításba helyezi.
A helyzet azért különösen érzékeny, mert Németországban az előrehozott választás nem egyszerű politikai döntés kérdése. A Bundestag feloszlatásához alkotmányos eljárásra van szükség: a kancellár bizalmi szavazást kérhet és csak ennek sikertelensége után nyílhat út az államfő döntése alapján az új választás felé. Vagyis a jelenlegi koalíciós viták önmagukban még nem jelentenek automatikus választási menetrendet.
A Merz-kormány előtt ezért kettős feladat áll. Egyrészt bizonyítania kell, hogy a CDU/CSU és az SPD képes működőképes kompromisszumokra a gazdaság, a jóléti rendszer és a közbiztonság kérdéseiben. Másrészt választ kell adnia arra a politikai elégedetlenségre, amelyből az AfD jelenleg látványosan profitál.
Németország ma nem egyszerűen kormányzati vitát él át, hanem bizalmi próbát. A kérdés az, hogy a hagyományos pártok képesek-e visszaszerezni a választók bizalmát vagy a keletnémet tartományokból induló politikai átrendeződés országos szinten is új korszakot nyit.
