Külföld
Észak-Korea fontos változtatásokat hajtott vége
Bizonyos tételek
A Nemzeti Hírszerzési Szolgálat zárt ülésen ismertetett értékelése szerint a módosított alaptörvény konkrétabban határozza meg az ország területét, a légteret és a felségvizeket is beleveszi, és rögzíti, hogy az ország területére való behatolást „soha nem tűrik el” - mondta Pak Szunvon, a parlament hírszerzési bizottságának tagja. „A hírszerzés értékelése szerint Phenjan inkább a jelenlegi helyzet fenntartására és a kialakult viszonyok kezelésére helyezi a hangsúlyt, nem pedig a Déllel szembeni támadó fellépésre” - mondta Pak az újságíróknak.
Li Szongvon, a bizottság egy másik tagja a hírszerzési szolgálatra hivatkozva közölte, hogy a két év alatt átdolgozott alkotmányból teljesen törölték az országot jelenleg vezető Kim Dzsongun apjának és nagyapjának - Kim Dzsong Ilnek és Kim Ir Szennek - a vívmányait. A szolgálat értesülése szerint az alkotmányos rangsorban az államfő - az Állami Ügyek Bizottságának elnöke - a Legfelsőbb Népi Gyűlés fölé került, tovább erősítve a jelenlegi vezető egyszemélyű hatalmát.
A módosított alkotmányban ezenkívül explicit rendelkezés rögzíti, hogy az Állami Ügyek Bizottságának elnöke az ország nukleáris erőinek főparancsnoka. Ez a hírszerzés értelmezése szerint azt jelenti, hogy Észak-Korea egyértelműen kinyilvánítja: nem mond le atomfegyvereiről.
A két bizottsági tag viszont nem említette csütörtökön, hogy az előző nap az országegyesítési minisztérium kiadott egy dokumentumot, miszerint kikerült az alkotmányból a két ország egyesítése mint cél. Dél-Koreát már nem „testvéri” területnek, hanem egy különálló, idegen és „ellenséges államnak” tekintik. Ezt Szöulban negatív gesztusként értékelik.
A South China Morning Post című hongkongi lap értékelése szerint pedig a módosítások összességében azt jelentik, hogy az észak-koreai rezsim jogilag is lezárta a békés egyesülésre törekvés korszakát, és arra használja az alkotmányát, hogy legitimálja Dél-Koreát különálló országként és potenciális célpontként.
Kim Dzsongun idén márciusban Dél-Koreát „a legbarátságtalanabb ellenséges államnak” minősítette, álságosnak nevezve Szöul kísérleteit az enyhülésre. Még a módosító munka idején kijelentette, hogy az alkotmánynak rögzítenie kell: háború esetén Észak-Korea jogot formál Dél-Korea teljes elfoglalására és bekebelezésére. Szöulban azonban nem közölték, hogy ez megtalálható-e az elkészült módosításban.
A két Korea jogilag évtizedek óta hadban áll egymással, az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború ugyanis hivatalosan fegyverszüneti megállapodással ért véget, és a mai napig sem született békeszerződés a két ország között.
