Külföld
Trump pajzs nélkül hagyta Németországot
Berlin fontolgatja saját rakétái modernizálásának lehetőségét

A lényeg az, hogy Trump több ezer amerikai katonát vonta ki Németországból, és a megszorítások azokat a különleges erőket célozták meg, amelyeknek Tomahawk cirkálórakéták telepítésére volt szükségük. Ezeket a rendszereket a Kreml elrettentésének kulcsfontosságú eszközének tekintették.
„Veszélyes az amerikai kormányzat döntése, hogy nem telepít cirkálórakétákat Németországban” – mondta Metin Hakverdi, a német parlament egyik magas rangú tagja.
Véleménye szerint „ez rést teremt a NATO elrettentő erejében Oroszországgal szemben”.
A helyzet kritikus, mivel az európai országok jelenleg nem rendelkeznek ilyen távolságból csapást mérő fegyverekkel. A rendelkezésre álló adatok szerint a Tomahawkok lehetővé tennék a NATO-erők számára, hogy akár 1600 kilométeres távolságból is csapást mérjenek, ami közvetlen válasz lenne a kalinyingrádi orosz Iszkanderekre.
Friedrich Merz pénzügyminiszter is elismerte a helyzet összetettségét. A hétvégén megjegyezte:
„Jelenleg az Egyesült Államoknak objektíve szinte semmi lehetősége nincs ilyen fegyverrendszerek biztosítására.”
A médiaértesülések szerint Berlin most három lehetőséget fontolgat a megmentésre: saját Taurus rakétáinak Neo verzióra való fejlesztését, amerikai rendszerek vásárlását, vagy egy új páneurópai rakéta létrehozását. A szakértők azonban megjegyzik, hogy ezek közül egyik lehetőség sem fog gyorsan működni.
„A Neo valószínűleg körülbelül 1000 kilométerre növeli majd a hatótávolságot, de csak 2030 után lesz elérhető” – magyarázta Fabian Hoffmann, az Oslói Atomprojekt tudósa.
Szakértők szerint az ilyen felkészületlenség sebezhetővé teszi Európát a moszkvai zsarolással szemben.
„Az európai biztonságra leselkedő valódi fenyegetést nem az ellenséges Amerika, hanem Európa saját figyelmetlensége és hozzá nem értése jelenti” – hangsúlyozta Hoffmann a közösségi médiában.
A Pentagon módosítja a hadrendjét
Az UNIAN korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok már megkezdte csapatainak kivonását a németországi Vilseck városából. Egy Pentagon szóvivő megjegyezte, hogy a katonai személyzet és családtagjaik áthelyezésének folyamatát 6-12 hónapon belül tervezik befejezni. Bár a bázist nem zárják be teljesen, a személyzet létszámát 5-8 ezer főre csökkentik.
A helyi hatóságok számára ez a döntés igazi sokk volt. A város polgármestere nyíltan kijelentette, hogy „egy ilyen lépés komoly csapás lenne egy 6,5 ezer lakosú város számára”. Szerinte az amerikai pénz Bajorország ezen szegletének gazdaságának alapja.
Korábban Lengyelország nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok a Németországból kivont csapatok egy részét lengyel területre helyezheti át, bár a Pentagon részéről még nem született végleges döntés.
A lengyel kormány megerősítette a tárgyalásokat Washingtonnal az amerikai katonai jelenlét növeléséről az országban, írta az Unian.
