Külföld
Spanyolország lépett - Döntöttek az illegális bevándorlók sorsáról
A kormány elfogadta a rendkívüli intézkedés végső változatát
„Olyan emberek ők, akik közöttünk élnek fiaikkal és lányaikkal, akik gyermekeinkkel együtt járnak iskolába, akik életet adnak városainknak és utcáinknak, és mától kezdve teljességgel élvezhetik jogaikat, és teljesíthetik kötelezettségeiket” – fogalmazott Elma Saiz kormányszóvivő és migrációért felelős miniszter a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón.
Mint mondta, a bevándorlási törvényt módosító jogszabály várhatóan szerdán jelenik meg a hivatalos állami közlönyben (BOE), a kérvényeket pedig csütörtöktől kezdve fogadják egészen június végéig.
A korábban közölt számítások szerint mintegy félmillió, jelenleg illegális helyzetben élő lehet jogosult a rendkívüli, de ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedély, valamint egészségbiztosítási kártya megszerzésére, amelyhez a kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy 2025. december 31-ét megelőzően már legalább öt hónapja éltek Spanyolországban, és büntetlen előéletűek származási országukban is.
A kormány elképzelése szerint a rendkívüli engedély általánosságban egyéves időtartama alatt az érintetteknek lehetőségük lesz, hogy hosszútávra is rendezzék jogi helyzetüket Spanyolországban. Ráadásul a jogszabály a kérelmek benyújtását követően, már a háromhónapos elbírálási idő alatt is biztosítja a munkavállalás lehetőségét.
„A bizonyítékok azt mutatják, hogy a hasonló múltbeli folyamatok előnyökkel jártak a foglalkoztatás, a költségvetési felelősségvállalás, a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság terén” – hangsúlyozta a miniszter, felidézve, hogy 1986 óta a különböző kormányok már hat alkalommal biztosítottak hasonló lehetőséget, összesen mintegy 1,3 millió bevándorló szabálytalan jogi helyzetét rendezve.
„Jólétünk bizonyíthatóan összefügg a migráció kezelésével és a külföldi munkavállalók hozzájárulásaival” – jegyezte meg Elma Saiz, hivatkozva a Nemzeti Előrejelzési és Stratégiai Hivatal jelentésére, amely szerint ha Spanyolországban a következő ötven évben 30 százalékkal csökkenne a migráció, akkor a bruttó hazai termék (GDP) 22 százalékkal esne vissza, és 15 millió lakost veszítene.
A tárcavezető szerint a demográfiai okok (a népesség elöregedése, a születésszám csökkenése) is indokolják ezt az intézkedést.
Elma Saiz beszélt arról is, hogy a kérelmeket az online rendszer mellett személyesen országszerte 450 helyszínen fogadják, amelyből 60 a társadalombiztosító, vagy az államkincstár, 5 pedig a bevándorlási hivatal irodája, míg 371 postahivatal. A gyors ügymenet érdekében 550 szakemberrel bővítik a folyamatban dolgozók számát.
Az El País című napilap információja szerint a Munkásbizottságok (CCOO) elnevezésű, egyik legnagyobb spanyol dolgozói érdekképviselet jövő keddre határozatlan idejű sztrájkra készül a bevándorlási hivatalokban, mert kifogásolja, hogy a kormány az államigazgatásban dolgozók körülményeinek javítása helyett inkább kiszervezte az új feladat teljesítését. A szakszervezet így kíván tiltakozni a hivatalokban régóta szorgalmazott, de eddig elmaradt személyi és anyagi erőforrásnövelés miatt, hivatkozva a leterheltségre és a függőben lévő ügyek magas számára.
A legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) kedden ismét tiltakozott a kormány által bejelentett rendelet miatt, mert szerinte táplálja a szervezett bűnözést, nem biztonságos a megfelelő követelmények és az ellenőrzés hiánya miatt, továbbá ellentmond az Európai Migrációs és Menekültügyi Paktumnak is.
A Vox szélsőjobboldali párt megismételte, hogy a Legfelsőbb Bíróságon támadja meg a rendeletet, kérve annak ideiglenes felfüggesztését is.
