Valami nagyon nincs rendben Hormuzi-szorosnál

Az Egyesült Államok és Irán közötti „törékeny tűzszünet” felélesztette a reményeket, hogy teljesen megnyílik a Hormuzi-szoros, és vége lehet a globális gazdaságot veszélyeztető energiasokknak. Az első jelek azonban nem biztatók, és szállítmányozási szakértők szerint egyhamar nem is normalizálódik majd a helyzet a kritikus fontosságú vízi úton.

A tűzszünetet Donald Trump alig két órával az ultimátumának lejárta előtt jelentette be, a támadások azonban ennek ellenére folytatódtak a régióbeli energetikai létesítmények ellen, és Irán a Libanon elleni izraeli csapások miatt ismét lezárta a Hormuzi-szorost.

Az Iszlám Forradalmi Gárda figyelmeztetett a szorosban telepített aknákra is, ezért a hajókat az Irán déli partjaitól nem messze fekvő Larak-sziget felé terelte, ahol egyes beszámolók szerint már működik az útdíjrendszer, amelyből Teherán akár évi 60 milliárd dollárt is beszedhet.

Az S&P Global Market Intelligence jelentése szerint egyelőre nincs jele, hogy számottevően emelkedne a hajóforgalom a szoroson keresztül. Több mint

• 800 hajó,
• köztük több mint 400 megtöltött tanker

várja az engedélyt az indulásra.

A rádióalapú automatikus azonosítórendszert (AIS) használó hajókövető platform, a MarineTraffic szerint nem lehet tudni pontosan, hogy hány hajó haladt már át, mert sok kikapcsolja a transzponderét, de az biztos, hogy a számuk messze elmarad a háború előtti napi átlagos 135-től.

„Nem világos, hogy Irán fenntartja-e az ellenőrzést a Hormuzi-szoros felett a tárgyalások ideje alatt, de minden jel arra utal, hogy nem hajlandó feladni azt” – figyelmeztetett a Windward.

Nils Haupt, a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a Hapag-Lloyd kommunikációs vezetője arra számít, hogy még hetekig nem is normalizálódik majd a helyzet, a kockázatok miatt ezért a cég nem is használja ezt az útvonalat.

„A probléma megoldatlan marad, amíg minden hajó el nem hagyja a Hormuzi-szorost, mert több százezer konténert kell indiai, ománi és pakisztáni kikötőkből a Perzsa-öbölbe szállítani” – mondta.

Hetekbe, ha nem hónapokba telik, mire visszaállíthatjuk a háború kitörése előtti eredeti hajózási menetrendeket – tette hozzá.

A Maersk is arra figyelmeztetett, hogy a tűzszünet önmagában még nem garantál teljes biztonságot, és tisztázni kell minden lehetséges feltételt.

Elemzők szerint jó referenciapontot nyújtanak a jemeni húszik korábbi, vörös-tengeri támadásai arra, hogy egy tűzszünet után milyen gyorsan állhat helyre a forgalom – és ez semmi jóval nem kecsegtet.

„A húszikkal tavaly januárban kötöttek tűzszünetet, és a forgalom még mindig nem állt helyre. Elég a támadások veszélye, magukra a támadásokra nincs is szükség” – emlékeztetett Nikos Petrakakos, a Tufton tengeri befektetési alapkezelő ügyvezető igazgatója.

A nagy különbség a Vörös-tenger és a Hormuzi-szoros között, hogy előbbit el lehet kerülni alternatív útvonalon – utóbbit azonban csak igen korlátozottan, két olajvezetékkel. Ennek azonban pozitív hatása is lehet Panagiotis Krontiras, a Kpler tartályhajó-fuvarozási elemzője szerint, mert „így a piaci dinamika valószínűleg elősegíti a Hormuzi-szoros forgalmának gyorsabb helyreállását” – írta meg a Vg.