Külföld
Rutte feldühítette Európát azzal, hogy támogatta Trump iráni háborúját
A diplomaták megjegyzik, hogy a NATO-főtitkár kijelentései „kínos helyzetbe hozták őket”
Diplomáciai források szerint Rutte azon felvetése, miszerint az európai szövetségesek végül „egyesülnek”, hogy válaszoljanak az amerikai elnök felhívására, miszerint haditengerészeti erőket telepítenek a Hormuzi-szorosba, több európai fővárosban is irritálta a tisztviselőket, és fokozta a feszültséget a NATO-n belül azzal kapcsolatban, hogy meddig lehet elmenni az Egyesült Államoknak tett engedményekben.
„Ez igazán kínos és kellemetlen helyzetbe hoz minket. Meg akarjuk mutatni a felkészültségünket, de az is igaz, hogy semmilyen módon nem vagyunk abban a helyzetben, hogy beavatkozzunk a konfliktusba” – mondta egy EU-diplomata.
Európa aggodalma a Közel-Keletet pusztító, az olaj- és gázárakat az egekbe szöktető konfliktussal kapcsolatban szöges ellentétben áll Rutte megjegyzéseivel, aki rendszeresen megpróbált Trump kedvében járni és dicsérni őt, hogy fenntartsa az Egyesült Államok részvételét a katonai szövetségben.
„Az egész világ biztonságának garantálása érdekében teszi ezt” – mondta Rutte vasárnap, Trump Irán bombázására vonatkozó döntését kommentálva. „Logikus, hogy az európai országoknak néhány hétre lesz szükségük a megállapodáshoz” – tette hozzá, utalva az amerikai elnök azon követelésére, hogy a NATO-szövetségesek csatlakozzanak az armadához, amely a Hormuzi-szoroson keresztül kíséri a hajókat, amelyet Irán blokád alá vett.
Eközben a múlt héten az EU-tagállamok kollektíven elutasították Trump felhívását a Hormuzi-szorosban indított háborúra. Kaja Kallas, az EU külügyminisztere kijelentette, hogy „ez nem a mi háborúnk” – ezt a véleményt osztották német, olasz és spanyol külügyminiszterek is.
Három NATO-tagállambeli európai diplomata aggodalmát fejezte ki Rutte megjegyzései és a legtöbb európai főváros nézetei közötti ellentmondás miatt. Bár nincs okuk közvetlenül kritizálni Trumpot, azzal sem értenek egyet, hogy támogatta a háborúba lépésről szóló döntését.
Egy NATO-szóvivő a Financial Timesnak elmondta, hogy a NATO nem vesz részt az iráni háborúban, de szoros figyelemmel kíséri a helyzetet szövetségesei biztonságának garantálása érdekében. A főtitkár folyamatos kommunikációt folytat a szövetséges vezetőkkel.
„A következmények a miénk, tehát a konfliktus is a miénk.”
Ugyanakkor néhány európai főváros, élükön Párizzsal, kifejezte hajlandóságát arra, hogy a háború befejezése után potenciálisan részt vegyen a Hormuzi-szorosban folytatott haditengerészeti járőrözésben. Néhány európai tisztviselő magánbeszélgetésekben azt is kifogásolta, hogy a konfliktust „nem a mi háborúnknak” nevezzék, tekintettel annak óriási hatására az olaj- és gázárakra.
„A következmények a miénk, tehát a konfliktus is a miénk” – mondta egy tisztviselő, hozzátéve, hogy számos ország kapcsolatban áll háború sújtotta közel-keleti országokkal a diplomáciai megoldás megtalálása érdekében.
Európa és az iráni háború
Az elmúlt napokban Trump többször is bírálta Európát, amiért az megtagadja a segítségnyújtást a Közel-Keleten, és közvetlenül a konfliktushoz kötötte az Egyesült Államok NATO-tagságát. Médiajelentések szerint az EU attól tart, hogy az amerikai elnök megtorolhatja az európai szövetségeseit, elsősorban a Kijevnek nyújtott fennmaradó amerikai segélyek elvágásával.
Ugyanakkor a The Wall Street Journal arról számol be, hogy számos európai ország csendben döntő támogató szerepet játszik Trump iráni háborújában. Az Egyesült Királyságban, Németországban, Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban és Görögországban található katonai bázisok támogatják ezt a legösszetettebb műveletet – írta meg az unian.ua.
