Az energiahálózatok Európa védelmi vonalának részét képezik

Európa régóta figyelmen kívül hagyja, hogy energiarendszere milyen mértékben jelent biztonsági kockázatot. Ahogy az iráni helyzet eszkalálódik, elkerülhetetlen szembenézni ezzel a valósággal – írja friss vezércikkében az Euractiv. Mint a cikkből egyebek mellett kiderül, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok – amelyen a világ olaj- és LNG-keresletének nagyjából egyötöde zajlik – a benzin- és dízelárak megugrásához vezettek. Mindez pedig jól mutatja, hogy a távoli pontok körüli krízis milyen gyorsan tovaterjedhet az európai gazdaságokban.

A lap szerzője szerint hiba lenne szem elől téveszteni egy roppant fontos strukturális biztonsági érvet. A fosszilis tüzelőanyaggal működő hálózatok tervezésüknél fogva centralizáltak – azaz léteznek nagy erőművek, melyeket hosszú távvezetékek kötnek össze a fogyasztókkal. S e koncentrált és természetüknél fogva szűk keresztmetszeteket könnyű azonosítani, célba venni és elpusztítani. A decentralizált és tiszta energiára való gyorsabb áttérés nem csupán éghajlati vagy ipari kényszer, hanem egy módja annak is, hogy a hálózatokat nehezebben támadhatóvá tegyük – írja a lap.

A szerző a cikk végén aláhúzza, egy olyan társadalom, amely nem képes „égve tartani" a villanyt, meleget adni a lakosságnak, valamint élelemmel ellátni az embereket, képtelen lesz a túlélésre. S itt egyre megy, hogy a katonai erőről vagy a politikai egységről forog a szó. Az energiahálózatok Európa védelmi vonalának részét képezik, és ennek megfelelően kell velük bánni – teszi hozzá a lap.