Megszűntek az évszázadok óta fennálló örökletes mandátumok

A Lordok Háza kedd este elfogadta az örökletes nemesi címekről szóló törvényjavaslatot, ezzel megvalósítva a több mint 25 évvel ezelőtt megkezdett reformot és Keir Starmer miniszterelnök munkáspárti kormányának egyik legfontosabb választási ígéretét, az alsóház modernizálását - írja a Reuters.

Angela Smith, a felsőház vezetője keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy a Lordok „fontos szerepet játszanak kétkamarás parlamentünkben, de senki sem ülhet a Házban öröklött cím alapján”.

„A törvényjavaslat elfogadása fontos első lépés a Lordok reformja felé, amelyet további változások követnek majd, többek között a tagok nyugdíjazási és részvételi követelményeinek tekintetében” – tette hozzá.

Blair befejezetlen reformja

A reform előtt 92 örökletes nemes még mindig ülhetett és szavazhatott a felsőházban, ez a szám ideiglenes kompromisszumként maradt meg, miután 1999-ben Tony Blair, a korábbi munkáspárti miniszterelnök, aki az örökletes rendszert „anakronizmusnak” nevezte, több mint 600-at eltávolított.

A rendszer szerint körülbelül 15 konzervatív örökletes nemes biztosíthatja magának az örökös nemesi címet, és a párt dönti el, kit jelöl.

A Westminster-palota díszes vörös-arany kamarájában jelenleg összesen körülbelül 800 tag ül, akik többségét a miniszterelnök nevezte ki örökös címre a politikai pártok vagy egy független bizottság tanácsára, az anglikán egyház püspökei mellett, és eddig néhányukat születési jog alapján.

A kritikusok régóta szorgalmazzák a kinevezési rendszer átalakítását, mondván, hogy ez nepotizmushoz vezetett és a világ legnagyobb felsőházát hozta létre, amely nagyobb, mint az alsóházban ülő 650 választott parlamenti képviselő.

A Lordok módosíthatják, de nem blokkolhatják a törvényeket, és a törvényjavaslatokban végzett változtatásokat a választott alsóház felülbírálhatja.