Amerika már a hétvégén megtámadhatja Iránt?

Ha Donald Trump úgy dönt, hogy megtámadja Iránt, a lehetőségei a célzottabb csapásoktól a tartós, akár hetekig is elhúzódó műveletekig terjednek, állítják az ügyhöz közel állók. Egyes tervek között szerepel Teherán vezetőinek eltávolítása is. Szakértők szerint több terv is sokkal nagyobb léptékű lenne, mint tavaly nyáron az iráni nukleáris létesítményeket célzó, órákig tartó bombázási sorozat - írja a CNN.

A terveket ismerő források szerint az amerikai hadsereg már ezen a hétvégén készen állhat egy Irán elleni csapásra, de az amerikai tisztviselők és a Teheránnal folytatott diplomáciai tárgyalásokról ismerő regionális diplomaták nem számítanak ilyen hamar időn belüli csapásokra. A közel-keleti megbízott és Trump veje, Jared Kushner – aki segített vezetni az amerikai tárgyalócsoportot – azon számos Trump-tanácsadó között van, akik reménykednek, hogy nukleáris megállapodásra juthatnak Iránnal.

Az amerikai csapatok még nem kaptak célpontlistát az Irán elleni lehetséges csapásokhoz, ami annak a jele, hogy Trump még nem rendelt el semmilyen konkrét katonai műveletet – állítja egy, a tervezéshez közel álló forrás. A Fehér Ház tisztviselői szerint Trump továbbra is a diplomáciai megoldást részesíti előnyben.

Sokan azonban egyre kevesebb esélyt látnak egy olyan megállapodásra, amely kielégíti az elnök összes követelését.

Trump eddig nem vázolta fel nyilvánosan, hogy mit remél elérni egy új háború elindításával. Nem tett kísérleteket sem az amerikai közvélemény, sem a kongresszus tagjainak támogatására, a lehetőségeit mérlegeli. A szakértők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy Irán megtenné-e azokat az engedményeket, amelyeket Trump nyilvánosan követelt, például az urándúsítás teljes feladását.

Trump figyelmeztetéseket küldött az Iszlám Köztársaságnak, hogy egyezzen bele egy megállapodásba, amelynek feltételei azonban továbbra sem tisztázottak. Csütörtökön reggel Washingtonban azt mondta, hogy „a következő valószínűleg 10 napban” megtudja, hogy lehetséges-e megállapodás. Később, az Air Force One fedélzetén 15 napra hosszabbította meg ezt a határidőt.

„Nem fenyegethetik tovább az egész régió stabilitását, és megállapodást kell kötniük, vagy ha az nem történik meg, akkor rossz dolgok fognak történni” – mondta Trump a Béketanács alakuló ülésén csütörtökön.

Amikor később arról kérdezték, hogy milyen „rossz dolgok” történhetnek, Trump nem volt hajlandó részleteket közölni.

Trump jelöltként megígérte, hogy elkerüli a külföldi háborúkba való belekeveredést. A lehetséges opciók mértéke széles skálán mozog, az atom- vagy rakétabázisok elleni támadásoktól egészen a kormányvezetők eltávolítására és a rezsim megdöntésére irányuló kísérletekig. Minden opció legalább részben foglalkozna azzal a fenyegetéssel, hogy Irán katonai csapásokat indít Izrael vagy az amerikai katonai bázisok ellen a régióban, valamint azzal a fenyegetéssel, hogy iráni közvetítő csoportok potenciálisan atomfegyverhez vagy piszkos bombához jutnak.

Mivel Trump még nem döntött a cselekvési irányról, források szerint minden szükséges katonai eszköz a helyén van, vagy a következő napokban rendelkezésre áll a műveletek végrehajtásához. Ide tartozik az USS Gerald R. Ford, a világ legfejlettebb repülőgép-hordozója, amely várhatóan a jövő hét elején éri el a Földközi-tenger keleti részét.

A katonai felhalmozás legalább egy része az amerikai csapatok védelmét szolgálja, ha Irán megelőző támadást indítana, vagy az amerikai csapásokra drónok vagy rakéták kilövésével válaszolna amerikai bázisok felé.

Az azonban továbbra is kérdéses, hogy Trump által elrendelt esetleges művelet célja Irán vezetésének megdöntése, dúsítási képességeinek megfékezése vagy ballisztikusrakéta-programjának megállítása lenne-e.