Az európaiak többsége nem küldene katonát és fegyvert Ukrajnába

Az európai politikai elit háborús lázban ég. A képviselők egyre radikálisabb nyilatkozatokkal, fokozatosan közelebb és közelebb sodorják az EU-t az orosz–ukrán konfliktushoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy fel kell gyorsítani a fegyverek és lőszerek azonnali szállítását Ukrajnába. Később arról beszélt, hogy bár Európa eddig közel 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott, többre lesz szükség. Az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber pedig 2025 végén elmondta, hogy európai zászló alatt vonuló német katonákat szeretne látni Ukrajnában.

Az uniós polgárok nem osztják az elit háborús álláspontját. A Századvég legfrissebb Európa projekt-kutatása alapján az EU felnőtt lakosságának 69 százaléka elutasítja, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába. Az elittel mindössze a válaszadók negyede ért egyet.

Az egyetlen olyan tagállam, amelyben relatív többségben (47 százalék) vannak azok, akik küldenének katonákat Ukrajnába, Svédország, mindenhol máshol a lépést elutasítók dominálnak, és – Finnország kivételével – abszolút többségben vannak.

A leginkább békepárti tagállamok Magyarország, Bulgária és Szlovénia. Ezekben az országokban a katonaküldést elutasítók aránya: 91, 85 és 83 százalék.

A fegyverszállítást az uniós polgárok 51 százaléka ellenzi és 43 százaléka támogatja. Az eredmények meglepőek annak tükrében, hogy a tagállamok egy része – a társadalmi elvárásoktól függetlenül – jó ideje küld fegyvereket Ukrajnába. Sőt ezekben az országokban az elit gyakran kommunikációs kampányokkal igyekszik meggyőzni a lakosságot arról, hogy az álláspontja helyes. A társadalmi attitűd azonban ettől függetlenül az ellenkező irányba mozdult: 2023-ban még az uniós polgárok szűk többsége (51 százaléka) egyetértett a fegyverküldéssel, de azóta a támogatottság folyamatosan csökken, és az arányok 2025-ben meg is fordultak.

A fegyverküldést elutasítók tizennégy tagállamban abszolút, ötben relatív többségben vannak. A lépést a legnagyobb arányban a ciprusiak (79 százalék), a magyarok (75 százalék) és a görögök (73 százalék) ellenzik. Ezzel szemben a támogatók abszolút többséget kilenc, relatív többséget pedig két tagállamban értek el, a legnagyobb arányok Finnországra (77 százalék), Litvániára (69 százalék) és Svédországra (59 százalék) jellemzők – írja a Századvég kutatása alapján a Magyar Nemzet.