Külföld

Jobbegyenes a balos cenzúrának

Nawrocki megvétózta a DSA-törvény végrehajtását

„Ne a kormány döntse el, ki beszélhet és ki nem!” – ezzel indokolta Karol Nawrocki, hogy nem írta alá a DSA (a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet) végrehajtásáról szóló törvényt. A lengyel államfő ugyanis attól tart, hogy Donald Tusk kormányfő hivatalnokai cenzúrázására használnák azt.

Jobbegyenes a balos cenzúrának
Karol Nawrocki, Lengyelország elnöke
Fotó: NurPhoto via AFP/Klaudia Radecka

Kétségbeesetten Trumpozza és nacionalistázza a Politico című brüsszeli lap Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnököt, miután a politikus vétójogával élve megakadályozta a DSA, a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet végrehajtását. A törvényt korábban elfogadta a Brüsszel feltétlen szövetségesének számító Donald Tusk miniszterelnök balliberális szellemiségű kormánya, ám Nawrocki pénteken vétót emelt a végrehajtási paragrafus ellen.

Orwelli lengyel állam?

„Az úgynevezett DSA – Digitális Szolgáltatásokról szóló Törvény – végrehajtási aktusa, amely az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozása, a polgárok, különösen a gyermekek védelmét szolgálta. Ez igaz, hiszen a virtuális valóság ma számos veszélyt jelent. Ez rendkívül fontos kérdés. Óvatos, hatékony és bölcs szabályozást igényel” – ismerte el Nawrocki, aki pénteki döntését követően a 300Polityka című lapnak adott nyilatkozatot.

Hozzátette: csakhogy „ismét olyan rendelkezéseket csatoltak egy jó megoldásokhoz, amelyek védhetetlenek”. Nawrocki kétségeit fejezte ki afelől, hogy az internetes tartalmak feletti ellenőrzést kormánytisztviselőkre, nem pedig független bíróságokra ruházzák át.

Szerinte a helyzet így „hasonlít a George Orwell „1984” című könyvében szereplő Igazságügyi Minisztérium struktúrájához. A szerző egy olyan hatalmi mechanizmusról írt, amely először a nyelvet, az információt, végül pedig a polgárok gondolkodását veszi ellenőrzése alá” – hangsúlyozta.

Garantálni kell a szabadságot, nem pedig szabályozni

„Ha a kormány dönti el, mi az »igazság«, mi a »dezinformáció«, ki beszélhet és ki nem, akkor a szabadság lépésről lépésre eltűnik – a biztonság, a közjó vagy a leggyengébbek védelmének látszólag nemes szlogenjei alatt” – érvelt Nawrocki. Az államfő lengyel alkotmány 54. cikkelyére hivatkozva blokkolta a már elfogadott jogszabályt, Az alkotmány szövege „kimondja: a szólásszabadság állampolgári jog. Az államnak garantálnia kell a szabadságot, nem pedig szabályoznia” – hangoztatta Nawrocki.

A konzervatív-keresztény PiS parlamenti képviselői is hasonlóan értékelték korábban a jogszabályt.

A törvény elfogadásakor Mariusz Błaszczak, a PiS Szejm-beli képviselője így nyilatkozott: „A parlamenti többség elfogadott egy törvényt az internetes cenzúra bevezetéséről. Egy kormány által kinevezett tisztviselő egymaga választhatja ki az internetről eltávolítandó tartalmakat. Ezenkívül egy külön alapot hoznak létre a nem kormányzati szervezetek számára, amelyek segítenek a »nem megfelelő« tartalmak azonosításában. Így néz ki a szólásszabadság Tusk mosolygó Lengyelországában!”

Törvénytelenségre készül Tusk?

Donald Tusk az államfői vétóra reagálva azzal nyugtatta meg szavazóit, hogy ha kell, a törvények megkerülésével fogják érvényesíteni akaratukat:

Szóval, meg kell szoknunk, és nem is olyan rossz helyzet, hogy jól kormányozzunk és kijavítsuk a rosszat, törvények nélkül. Nem mindenhol lehetséges, de lehetséges

– fogalmazott sejtelmesen. Lengyelországban a Tusk-kormányzat működésének kezdete óta gyakran mellőzik a törvényes eljárásokat a hivatalok, ezt jelzi az is, hogy már a harmadik politikai menekültet fogadja be egykori északi szomszédunktól Magyarország.

Rátolják Trumpra

Nawrocki vétóját ismertetve a Brüsszel nem hivatalos szócsövének számító Politico című lap igyekszik a DSA-szabályozást szintén ellenző Donald Trump amerikai elnökkel egy platformra hozni a lengyel államfőt.

A Trump-adminisztráció tavaly, ahogy a Fox News is beszámolt, többször is állást foglalt az európai, drakonikus cenzúraszabályozások ellen, amelyek szerintük nemcsak a szólásszabadságot fojtják el, hanem újabb akadályt jelentenek a mesterséges intelligencia fejlődésében is. „Európában ezreket ítélnek el saját kormányuk kritizálásáért” – tette közzé nemrégiben az X-nek küldött üzenetét a külügyminisztérium , egy grafikus üzenet kíséretében, amelyben kritizálja az európai digitális szolgáltatási törvényt (DSA). „Ez az orwelli üzenet nem fogja becsapni az Egyesült Államokat. A cenzúra nem szabadság” – írta az amerikai hírtelevízió híroldala.

Itthon működik

A Fox News emlékeztet: az EU 2022-ben fogadta el a DSA-t az olyan online platformok szabályozására, mint a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok és az alkalmazásboltok, és célja, hogy „megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket, valamint a dezinformáció terjedését”. A törvény azóta a Trump-adminisztráció ellenállásába ütközött.

Magyarországon a DSA-rendelkezések bevezetése nem ütközött akadályokba. 2024. február 17-től kezdődően hazánkban a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA) összes rendelkezését kötelezően alkalmazniuk kell az érintett felhasználóknak, vállalkozásoknak és online platformoknak. A rendelet végrehajtásában a digitális koordinátoroknak lesz döntő szerepe. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra – írta meg a hirado.hu.

Kapcsolódó írásaink