Táblákkal magyarázzák a múltat Belgiumban

A beszámoló szerint Gent városi tanácsa kiemelt figyelmet kíván szentelni annak, hogy táblák elhelyezésével hívja fel a figyelmet a kényszermunka, a rasszizmus és a kizsákmányolás okozta szenvedésre Kongóban, Belgium korábbi gyarmatán, valamint a Ruanda-Urundi nevű, 1916-1924 között belga fennhatóság alatt álló területen. Kezdetben négy szobron, egy épületen és két utcatábla mellett azonos szöveg olvasható majd: „A belga gyarmatosítás áldozatainak tiszteletére a gyarmati örökséget kontextusba helyezzük.”

A táblákhoz egy-egy QR-kód is tartozik, amelyek beolvasásával részletes információkat lehet kapni Belgium gyarmati múltjáról és a felirattal ellátott épületről vagy a megjelölt szobrok által ábrázolt emberekről. Gent táblát helyez el például a Stropkaai 8. szám alatt, amelyről a vonatkozó internetes bejegyzésben az olvasható, hogy a Colonial Rubber plc. épületében egy gumigyár működött, amelyet Pol De Schamphelaere alapított.

A gyárban feldolgozott nyersanyagok Kongóból érkeztek, ahol a gumikitermelést extrém kizsákmányolás, csonkítás és erőszak jellemezte. Információkat lehet olvasni Paul de Smet de Naeyer szobránál is, amelyek szerint a bronzalkotás a genti gyapotültetvényest és Belgium korábbi katolikus miniszterelnökét ábrázolja, aki „a gyarmati politikát gazdasági és civilizációs vívmányként védte.”

A hírportál Hafsa El-Bazioui zöldpárti önkormányzati képviselőt idézte, aki úgy fogalmazott: „azáltal, hogy információkat szolgáltatunk a gyarmatosítás nyomairól, elismerjük az okozott szenvedést, és teret nyitunk a párbeszédnek és a tudatosságnak”. Gent olyan város akar lenni, amely „tanul a múltból annak érdekében, hogy igazságos jövőt építsen” - tette hozzá az önkormányzati képvelő a beszámoló szerint.

A belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó, II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2,4 millió négyzetkilométer területet szerezve meg Közép-Afrikában. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongói Szabadállam uralkodójának ismertette el magát, s a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. II. Lipót nem járt Kongóban, de a belga királyság képviselői olyan kegyetlenül bántak a helyiekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását.

Aki például nem teljesítette a gumitermelési kvótákat, annak halál járt, és rengeteg gyermek végtagját levágták le emiatt, ami a gyarmatosítók kegyetlenségének jelképévé vált. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt becslések szerint 10-15 millió kongói vesztette életét. A terület 1960. július 1-jén vált független országgá.