A békéhez Amerikára is szükség van

„Abból indulunk ki, hogy az Egyesült Államok kötelezettségvállalása erős” – hangoztatta. Mint mondta, Washington kész a biztonsági garanciák hathatós támogatására.

„Úgy vélem, e kötelezettségvállalás nélkül nehéz elképzelni, hogy meglegyen a kellő nyomás ahhoz, hogy elmozdulás történjen a politikai folyamatban” – jelentette ki Kornelius, rávilágítva, hogy csak azért sikerült eljutni a folyamat jelen pontjára, „mert az Egyesült Államok most hajlandó nyomást gyakorolni, és kilátásba helyezte a politikai, katonai és gazdasági intézkedések sorozatát”.

A tettrekészek koalíciójának keddi ülésén egy többnemzetiségű katonai erő kezdett körvonalazódni, amelynek feladata egy esetleges fegyverszünet katonai biztosítása lenne Ukrajnában. A találkozón Franciaország, Nagy-Britannia és Ukrajna aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amely alapot ad külföldi csapatok bevetésére a megtámadott országban. Németország részéről ugyanakkor Friedrich Merz kancellár a Bundeswehr békefenntartó misszióban való részvételét helyezte kilátásba, és nem magában Ukrajnában, hanem a NATO területén, a határ közelében.

Kornelius kitért Nicolás Maduro venezuelai elnök amerikai erők által történt elfogására is. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) „nem fejtette ki elég meggyőzően, hogy tevékenysége összhangban állt a nemzetközi joggal”.

Kornelius beszélt arról is, hogy a Grönland-kérdés mögötti, az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítésére vonatkozóan meghúzódó igény jogos, s ez olyasmi, amit Berlin szerint elsősorban a NATO keretében lehet legjobban kezelni.

„A NATO világossá tette, hogy az északi-sarkvidéki régió számára is elsődleges fontossággal bír, és a szövetségeseknek fokozniuk kell erőfeszítéseiket északon. és ez választ ad az amerikai biztonsági igényekre is” – tette hozzá.