Miért váltotta le a titkosszolgálat főnökét Zelenszkij?

Az államfő az X-en közzétett bejegyzésében méltatta Maljuk szerepét a háború során indított hadműveletekben, hozzátéve, Ukrajnának több aszimmetrikus műveletet kell indítania az orosz egységek és az orosz állam ellen. Zelenszkij elmondta, hogy arra kérte Maljukot, hogy a jövőben több energiát fordítson a harci cselekményekre.

„A szükséges források és a politikai támogatás megvan” – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy már beszélt Maljukkal az SZBU új potenciális vezetőjelöltjeiről is.

Maljuk 2023-ban került az SZBU élére, amely irányítása alatt több nagyszabású műveletet hajtott végre, beleértve az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigetet a Kercsi-szoroson át összekötő Krími híd, illetve orosz repülőgép-támaszpontok ellen.

Az ukrán származású és ukránul is beszélő Freelandre – aki mostanáig Kanada Ukrajna újjáépítéséért felelős különleges megbízottjának tisztségét töltötte be – kitérve Zelenszkij kiemelte az egykori kormányfő-helyettes bőséges tapasztalatát, amely révén további befektetéseket hoz Ukrajnába és gazdasági reformokat fog végrehajtani.

– szögezte le.

Justin Trudeau korábbi kanadai kormányfő kabinetjében Freeland egy ideig a pénzügyi tárcát vezette, majd Trudeau utódja, Mark Carney idején közlekedési miniszter lett. Emellett 2019-től 2024-ig miniszterelnök-helyettesként is tevékenykedett.

A döntés meghozatala előtt Mihajlo Drapatij, az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Erőinek parancsnoka és Denisz Prokopenko ezredes korábban elítélte Zelenszkij – ekkor még várható – döntését Maljuknak leváltásáról, erről írt az Index az ukrán sajtóra hivatkozva. A portál idézte az ukrán Sztranát, amely megjegyezte: ez az első alkalom a totális háború 2022-es kezdete óta, hogy magas beosztásban lévő katonai vezetők ellenzik Zelenszkij egyik döntését nyilvánosan.

Drapatij szerint Maljuk vezetése alatt az SZBU kézzelfogható hatással van az ukrán védelemre, ennek eredményei pedig mind a csatatéren, mind a hátországban éreztetik hatásukat.

– tette hozzá Mihajlo Drapatij.

Azonban nem ő az egyetlen vezető katonai tisztviselő aki ellenzi az SZBU vezetőjének leváltását, Denisz Prokopenko ezredes támogatásáról biztosította Mihajlo Drapatyit és Vaszil Maljukot. „Lenyűgöznek azok a vezetők, akik elmélyülnek a részletekben és belülről tanulmányozzák a kérdéseket, mert minden apróságokra épül.”

„Vaszil profi, maximálisan elmerül beosztottjai összetett munkájában, ami óriási előnyökkel jár Ukrajna védelmének ügyében”– jegyezte meg Prokopenko.

Továbbá megszólalt Robert „Magyar” Brovgyi, az ukrán drónerők parancsnoka is, aki szintén elítélte Maljuk leváltását: az akkor még meg nem hozott döntést már előre kockázatosnak nevezte és Ukrajna védelmének gyengülését vetítette előre azzal kapcsolatban.

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, a posztszovjet térség szakértője szintén azt írta a közösségi oldalán Vaszil Maljuk leváltásáról, hogy „a Kremlben ma pezsgőt bonthatnak” emiatt, hozzátéve:

„Maljuk eltávolítása ugyanolyan stratégiai hiba, mint Valerij Zaluzsnij 2024. eleji leváltása az ukrán hadsereg éléről. ”

„Vaszil Maljuk már a teljeskörű háború kirobbanása után, 2022. júliusában vette át az SZBU vezetését. Az ukrán SZBU-ról addigra érdemes volt tudni, hogy nagyon nagy volt az orosz titkosszolgálatok penetrációja, és az SZBU-ban sem Ukrajna szövetségesei nem bíztak, sem más nemzetbiztonsági szervek Ukrajnán belül. Sokáig állítólag a külső hírszerzés, a Budanov által vezetett GUR nem osztott meg adatokat az SZBU-val, attól tartva, hogy az információk azonnal az oroszok birtokába jutnak. Nos Maljuk volt az, aki alatt a korábban egyébként magyarellenes akcióiról is ismert SZBU megújult, meg lett reformálva, és példaértékű titkosszolgálati akciókat tudott végrehajtani, amelyek nagy visszhangot keltettek nemzetközileg” – sorolta bejegyzésben a szakértő, hozzátéve azt is, hogy a leváltott vezető nevéhez sok sikeres művelet köthető.

„Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy Magyarország számára nem volt azért felhőtlen Maljuk vezetése: az SZBU-hoz kapcsolódik a 2025. elején kirobbantott magyar-ukrán kémbotrány, az állítólagos őszi magyar drónberepülések elleni vádak, és a kárpátaljai magyarok körében tapasztalt atrocitások” – jegyezte meg végül.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök nyugati államok biztonsági tanácsadóival egyeztetett Ukrajna gazdasági jövőjéről. A kormányfő szerint az ország pénzügyi szükségletei a következő tíz évben – a védelmi kiadásokat nem számítva – elérhetik a 800 milliárd dollárt.

Julija Szviridenko hangsúlyozta: „A gazdasági jólét biztosításához szükséges pénzügyi befektetések óriásiak. A jelenlegi kilátások szerint a következő tíz évben 800 milliárd amerikai dollárról van szó.” Ugyanakkor jelezte, hogy ez az összeg nem végleges, mivel nem tartalmaz minden, a háború következményeiből fakadó tételt – közölte a Mandiner.

A becslés magában foglalja a makrofinanszírozási stabilitás fenntartását, a háborús veszteségek részleges megtérítését, az újjáépítést, valamint a gazdaság újraindításához szükséges ösztönzőket. A miniszterelnök ugyanakkor kiemelte:

„Ez nem tartalmazza a védelem finanszírozását,” amelynek alakulása a jövőbeni biztonsági garanciáktól függhet.

Szviridenko a találkozón a háború miatt kialakult jelentős költségvetési hiányról is beszélt, és hangsúlyozta: „Gazdasági stabilitás nélkül nincs értelme a befektetések bevonzásáról beszélni.”

A megbeszélésen videókapcsolaton keresztül részt vett az Egyesült Államok képviselője, Steve Witkoff is. A most elhangzott számok összhangban vannak Volodimir Zelenszkij korábbi kijelentéseivel, aki a háború teljes gazdasági veszteségét szintén 800 milliárd dollárra becsülte.

Kijev folyamatosan egyezteti partnereivel a biztonsági garanciák katonai elemeit. A tárgyalásokon európai országok nemzetbiztonsági tanácsadói mellett a NATO, az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek, összesen 15 országból: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lettország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Finnország, Kanada, Hollandia, Svédország, Norvégia és Dánia.

Volodimir Zelenszkij januárban már kijelentette, hogy a jövőbeli biztonsági garanciáknak tartalmaznia kell a külföldi csapatok fizikai jelenlétét az ukrajnai területen. Az ukrán elnök az Egyesült Királyságot és Franciaországot az úgynevezett „Tettre készek, vagy Hajlandók koalíciója vezetőinek” nevezte, akiknek katonai jelenléte – szerinte – kötelező, és elengedhetetlenek a béke szempontjából. Zelenszkij elismerte, hogy néhány koalíciós tag végül tartózkodhat a csapatok küldésétől, de hangsúlyozta, hogy vannak minimális követelmények – írta meg a Ripost.