Hol törhet ki a harmadik világháború 2026-ban?

A világ ismét egy olyan korszakban találta magát, amikor a nagyhatalmi rivalizálás minden korábbinál agresszívebben ütközik ki. Oroszországtól Kínáig, Észak-Koreától Iránig és Pakisztánig olyan atomhatalmak keverednek egyre forróbb konfliktusokba, akik súlyuknál vagy méretüknél fogva azonnal régiókat, vagy akár a világot is háborúba ránthatják. A földrajzilag távoli válsággócok mindkét oldalán ott állnak az ellenérdekelt országok szövetségesei is, így a veszély valós.

Az amerikai lap cikke alapján öt konfliktusövezetet vettünk szemügyre, sorrend a legveszélyesebb felé haladva, vette észre a hirado.hu.

5. hely: Koreai-félsziget – az örök, befejezetlen háború

Az 1950 és 1953 között tomboló koreai háború hivatalosan soha nem ért véget, a felek csak fegyverszünetet kötöttek, így a konfliktus papíron napjainkig is tart. Észak-Korea soha nem állt közelebb ahhoz, hogy ebből a befagyott állapotból újra forró háborút csináljon, mint most.

Az MDAA katonai elemzőintézet adatai szerint Phenjan még a rogyadozó gazdasága mellett is elképesztő összegeket költ rakétákra és atomfegyverekre. Hwaszong-20 típusú interkontinentális rakétái pedig már amerikai városokat is elérhetnek. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a Moszkvával való katonai együttműködés pedig csak tovább erősítheti az észak-koreai haderőt.

Észak-Korea szövetségesei – Kína, Oroszország és Irán – saját konfliktusaik miatt már így is harapófogóban tartják a világot. Ha a félszigeten újra megindulnak a harcok, ez a nukleáris tömb könnyen háború kerülhet az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel.

4. hely: India és Pakisztán, Dél-Ázsia a két atomhatalom árnyékában

India és Pakisztán évtizedek óta a világ egyik legveszélyesebb határvonalát őrzik. Mindkét állam bőséges készletekkel rendelkezik atomfegyverekből, India legalább 180, Pakisztán pedig 170 robbanófejjel bír.

A két állam 2025-ben újabb fegyveres konfliktusba keveredett. A rövid rakéta és légi összecsapások sorozata után ugyan fegyverszünet következett, de a feszültségek továbbra is jelen vannak az egymást gyakran fenyegető két atomhatalom között.

A 2025-ben kirobbant konfliktushoz hasonló esetleges viszály gyorsan olyan háborúvá szélesedhet, amiben több nagyhatalom is érintett. India orosz fegyvereket használ, míg Pakisztán amerikai F–16-os vadászgépeket is reptet. Pakisztán mindemellett Pekinggel is stratégiai partnerséget ápol, mivel Kína területi viták miatt szintén komoly viszályban van Indiával.

3. hely: Tajvan – a kínai erőpróba

A világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Kína egyre magabiztosabban teszteli Tajvan szuverenitásának határait. Peking gyakran naponta repül be harci gépekkel a vitatott státuszú sziget légvédelmi övezetébe, miközben a Fülöp-szigetekkel, Japánnal és Vietnammal is éles tengeri incidensek sorát produkálja.

A kínai vezetés szemében Oroszország ukrajnai inváziójának elhúzódása bizonyította, hogy a Nyugat lassan és vonakodva reagál. Ez Pekinget felbátoríthatja, hogy rövid időn belül fellépve próbálja visszahozni Tajvant az egységes Kínai államba, ám mindez az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei (Japán, Ausztrália, Dél-Korea, India) katonai beavatkozását hozhatja.

2. hely: Közel-Kelet – Iráni és Izrael halálos párbaja

Idén az amerikai B–2-esek az „Éjféli Kalapács” hadműveletben súlyos csapást mértek az iráni atomprogramra, azonban Teherán még mindig nem adta fel a nukleáris fegyver megszerzését. Izrael korábban már többször határozottan jelezte, hogy nem fogja megvárni, amíg Irán atomhatalommá válik.

Izrael számtalan iráni szövetségesnek vitt be bénító csapásokat a Közel-Keleten a két évvel ezelőtt lesújtó október 7-i terrortámadás óta, és Irán is csak jelentősen meggyengülve volt képes elkerülni a háborút.

Egy újabb szikra a konfliktusok sorozatában a teljes régiót felrobbanthatja. Irán egyre szorosabbra fűzte katonai együttműködését Oroszországgal, és rézben Kína és Észak-Korea támogatására is számíthat.

1. hely: Háború Ukrajnában – Oroszország újra a nyeregben

Ugyan Donald Trump amerikai elnök újabb elnöki megbízatásával jelentősen csökkent a közvetlen orosz–amerikai konfrontáció veszélye, azonban továbbra is az ukrajnai háború a világ legveszélyesebb háborús forrópontja.

Az Egyesült Államokkal ellentétben az európai államok jelentős része továbbra is a háborúban való kitartásra buzdítja Ukrajnát, és látszólag az európaiak is egyre durvább lépésekre hajlandóak a harcban, beleértve a befagyasztott orosz vagyonok illegális elkobzását.

A történelem ritkán ismétli önmagát, de rímelni gyakran szeret. Oroszország pedig a szokásos kezdeti gyenge teljesítmény után hatalmas létszámbeli és anyagi fölényét kihasználva egyértelműen felülkerekedni látszik a háborúban.

Oroszország továbbra is a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik (5459 robbanófej), Moszkva az elmúlt hónapokban pedig növekvő magabiztossággal teszteli provokációival a NATO katonai reakciót.

Ukrajna a jelenlegi úton a biztos katonai vereség felé halad, így a kedvezőtlen feltételekkel való békekötés vagy a nemzetközi közhangulatot ismét az oldalára állító egyre kockázatosabb katonai akciók közül választhat. Ha a végső elkeseredésben valamelyik ukrán katonai csapás különösen érzékeny orosz célpontokat (például atomerőművet, vagy kormányzati központot) érintene, az hatalmas ugrást jelentene a háborús eszkalációban. Ebben az esetben az orosz nukleáris válaszcsapás sem kizárható.

A békét célzó erőfeszítések ellenére 2026-ban várhatóan továbbra is az orosz–ukrán háború fogja jelenti a legnagyobb veszélyt a világ biztonságra nézve.