Külföld
Feszültségek és politikai harcok – így alakult az év Szlovákiában
A megosztottság mindennapjainkra is hatással volt, de van remény a változásra
A szlovák médiában csütörtökön közzétett beszédében Pellegrini bírálta mind a kormánykoalíciót, mind az ellenzéket. „A kormánykoalíció nem próbálta elkerülni a médiavitákat és a kölcsönös támadásokat annak ellenére sem, hogy pártjai a választások előtt azt ígérték: véget vetnek ennek a kormányzási stílusnak. Az ellenzék pedig hangosan és élesen bírált minden kormányzati intézkedést, de ritkán kínált jobb megoldásokat” – jelentette ki Pellegrini, hozzátéve, hogy a két tábor közötti szembenállás példátlan méreteket öltött.
„A politika olyan megosztó tényezővé vált, hogy közvetlenül hatással van családjainkra, barátságainkra és a munkahelyi légkörre” – emelte ki.
Mindkét politikai oldal szereplőiről azt mondta, hogy a társadalom egyesítése és megnyugtatása helyett „még erőteljesebb és negatívabb érzelmeket keltenek az emberekben”. „Ha a külvilágra tekintünk, tavaly ott sem volt sok ok az örömre” – jegyezte meg Pellegrini, kiemelve az Ukrajnában zajló háborút. Nehezményezte, hogy „a nemzetközi közösség mindeddig nem talált megoldást, sőt még alapvető irányt sem” arra, miként lehetne a háborút lezárni.
Pellegrini mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy ez az év jobb lesz az előzőnél. „Nem lesz könnyű, mert az új évre közösen kívánt dolgok egyike sem fog magától megvalósulni. Életünk csak akkor javulhat, ha mindannyian hozzájárulunk” – hangoztatta. Az elnök a Szlovákiában ősszel esedékes önkormányzati választásokkal kapcsolatban arra szólította fel a választókat, hogy érdeklődjenek a régiókban zajló események iránt, és döntéseiket eredményekre, ne ígéretekre alapozzák. Robert Fico miniszterelnök újévi üzenete szerint arra számít, hogy a 2025-ös év további feszültségeket hoz.
Mint mondta, 2026 választási év, és annak is fog látszani. Még hangsúlyosabbak lesznek a különbségek azok között, akik a békét, a szuverén Szlovákiát, a hagyományos értékeket, az erős jóléti államot és a szólásszabadságot támogatják, valamint azok között, akik „szeretett Szlovákiánkat csupán egy kicsi, engedelmes, nemzeti és kulturális szempontból azonosíthatatlan, jelentéktelen ponttá akarják tenni, amely alá van rendelve a transznacionális érdekeknek” – hangoztatta a kormányfő.
