Külföld

Robbanhat a demográfiai bomba

Van amivel nem számoltak Nyugat-európában

Egyre több jel utal arra, hogy a nyugat-európai bevándorláspolitika hosszú távú következményeivel nem számolnak kellő súllyal a döntéshozók. Németországban a migránsok gyors állampolgársághoz juttatása nemcsak jogi, hanem komoly demográfiai kérdéseket is felvet – figyelmeztet Ruud Koopmans migrációkutató, aki szerint a jelenlegi gyakorlat egy később robbanó időzített bomba

Robbanhat a demográfiai bomba
A nyugat-európai bevándorláspolitika komoly demográfiai kérdéseket is felvet
Fotó: MH-archív/Csudai Sándor

A társadalomkutató a Cicero magazinnak adott interjúban bírálta a migránsok gyors honosítását. Álláspontja szerint az állampolgárság korai megadása automatikusan megnyitja az utat a tömeges családegyesítés előtt, miközben az állam minden eszközét elveszíti a migráció szabályozására.

Mint fogalmazott, amint valaki német állampolgár lesz, megszűnik minden korlát a családtagok bevándorlása előtt. Ezzel a hatóságok lemondanak arról a lehetőségről, hogy a későbbi migrációs hullámokat még irányítani tudják. Koopmans szerint ez nem rövid távú probléma, hanem évtizedekre előre meghatározó folyamat.

Németországban ugyan megszűnt az úgynevezett turbó-állampolgárság, amely három év után tette lehetővé az állampolgárság megszerzését, ám öt év elteltével továbbra is elérhető a honosítás. Ennek feltétele a jogszerű tartózkodás, az önálló megélhetés, megfelelő nyelvtudás, a liberális-demokratikus jogrend elfogadása, valamint a büntetlen előélet. Koopmans szerint azonban már ez az öt év is túl rövid. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Németországban jelenleg közel egymillió szíriai menekült él, és komolyan végig kellene gondolni, milyen hatással lesz ez az ország jövőjére.

Az érkezők között jelentős a férfiak aránya, akik gyakran hazájukban választanak maguknak feleséget. A kutató szerint ezekben a társadalmakban a házasság sokszor nem pusztán érzelmi kérdés, hanem gazdasági megállapodás is a családok között.

Az Európába vezető út pedig komoly „csereeszközzé” válik, ami tovább növeli a migrációs nyomást.

Ebbe még nem számítanak bele az Afganisztánból vagy Irakból érkezők. A migrációkutató hangsúlyozta: a menekültvédelem célja az, hogy az emberek addig kapjanak védelmet, amíg annak oka fennáll. Szerinte a honosítást jóval későbbre kellene halasztani. Úgy véli, tíz év után már indokolt lehet a tartós perspektíva felkínálása, de öt év elteltével ezt helytelen lépésnek tartja. Koopmans figyelmeztetése szerint a most meghozott döntések következményeit nem a jelenlegi politikai ciklusokban, hanem évtizedek múlva fogja megfizetni Németország – írja a Magyar Nemzet.

Kapcsolódó írásaink