Külföld
Zelenszkij egy ravasz csellel csapdába akarja csalni Amerikát
A tengerentúlról odarendelt amerikai csapatoknak kellene megvédeni Ukrajnát egy orosz támadás ellen
Ukrajna egy nem túl jól hangzó ötlettel állt elő. Eszerint, egy esetleges tűzszüneti megállapodást az Egyesült Államoknak kellene garantálnia. A csak „látványosnak” tekinthető ötlet komoly csapdát rejt magában és borzalmas következményekkel járhat.
Ha egy ilyen egyezség bekövetkezik, akkor a harmadik világháborút csak nagyon nehezen lehetne elkerülni.
Miről is van szó tulajdonképpen?
Az esetleges fegyvernyugvást követően Amerikának kellene garantálni Ukrajna biztonságát Oroszországgal szemben. Viszont egy orosz támadás konkrét meghatározásánál biztosan bizonytalanságok merülnének fel.
Ismerjük azt a pesti viccet, hogy miként kezdődik az iskolai verekedés: Pistike visszaütött. Ez a fajta megközelítés alkalmas lenne arra, hogy ha a már megkötött fegyvernyugvást bármelyik fél megszegné, ne ő legyen a felelős. Az biztos, hogy mindkét fél a teljes felelősséget a másikra akarná hárítani, mondván:
Ő csak védekezett.
Az esetleges amerikai biztonsági garancia körül más bizonytalansági tényezők is felmerülnek. Ez konkrétan azt is jelentené, hogy akár a tengerentúlról odarendelt amerikai csapatoknak kellene megvédeni Ukrajnát, amennyiben a helyzet úgy adódik, hogy az újabb válság kirobbantását Oroszország nyakába lehetne varrni.
Amit biztosra vehetünk, hogy az Ukrajnába telepítendő amerikai csapatok ötletét a Kreml elutasítaná. Oroszország már a kelet-európai rendszerváltozások hajnalán kikötötte: Nem egyezik bele, hogy a NATO katonai infrastruktúrája kelet felé terjeszkedjen.
Hol tartunk most?
Már a három volt szovjet balti tagköztársaság – Litvánia, Lettország és Észtország – tagja a nyugati védelmi rendszernek, határosak Oroszországgal. Arról már nem is beszélve, hogy az egykori keleti katonai rendszerben részt vett államok mindegyike ma már a NATO tagja.
Mindez annak ellenére történt, hogy 1989-ben George H. W. Bush amerikai elnök állítólag Máltán megígérte Mihail Gorbacsov orosz pártvezetőnek, hogy eleget tesz a moszkvai elvárásnak. A bizonytalan fogalmazás azért indokolt, mert a tárgyalásokról hivatalos jegyzőkönyv nem készült. Az amerikaiak szerint ők nem tettek határozott ígéretet arra, hogy a nyugati védelmi rendszer „mozdulatlan” marad.
Mint láttuk, a NATO „mozdult”.
Ez Oroszországban csalódást keltett, egyúttal a Kreml azt a tanulságot szűrte le, hogy mindennemű tengerentúli ígérettel szemben fenntartásai legyenek.
A két nagyhatalom kölcsönös bizalmatlansága miatt, bármilyen Ukrajna biztonságát az amerikaiak által való garantálása rettenetesen nehezen megoldható feladat.
Nem csak a fent leírtak miatt, hanem azért is, mert nagy kérdés, hogy akár Moszkva, akár Washington bevállalna egy ekkora kockázatot, hiszen egy esetleges konfliktus esetén a két atomnagyhatalom közvetlenül egymás ellen harcolna.
Ennek a polémiának van azonban egy nagyon veszélyes vonzata is. Nevezetesen az, hogy Zelenszkij szándékosan bele akarja rángatni az Egyesült Államokat és magát a NATO-t is, egy még nagyobb konfliktusba, amely nagyon is közel hozná a harmadik világháborút.
Az ukrán elnököt több tényező is motiválja.
Amíg tart a háború, addig – legalábbis Zelenszkij szerint – nem lehet új elnökválasztást tartani, amit minden bizonnyal elveszítene. Az ukrán társadalom belefáradt a háborúba, sok az elesett katona és jelentős a polgári lakosság vesztesége is. A mindennapi élet is sanyarú, mert például gyakori a több órás áramkimaradás.
Ukrán részről más szempont is felmerülhetett. Amíg nincs fegyverszünet, addig Zelenszkij szövetségeseitől újabb és újabb támogatásokat tud kizsarolni. A pénzek egy része magánzsebekbe vándorol, mint ahogy az arany illemhelyek példája is mutatja.
Mindennek ellenére az EU most 90 milliárd eurót utalt át Kijevnek.
Globális értelemben az esetleges amerikai jelenlét Ukrajnában magában hordozná a konfliktus kiterjedését. Ha Amerika Európában és Ukrajnában „ragad”, akkor valószínűleg Kína nem fog habozni, hogy érvényesítse jogát Tajvan megszerzésére. Ez viszont csak katonai erővel lehetséges. Észak-Korea is támadást intézhet Dél-Korea ellen, destabilizálva a Koreai-félszigetet és veszélyeztetheti a délen állomásozó amerikai erőket is. Még Japán is nagy veszélyben találhatja magát, elsősorban stratégiailag fontos szigeteinek elvesztésére is számíthat. Így terjedhet át az ukrajnai háború a Távol-Keletre is.
Stephen Bryen, a Reagan-kormány helyettes védelmi államtitkára az üggyel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: Ha belegondolunk, az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciák ötlete csak egy trükk
Amerika stratégiai függetlenségének eltörlésére.
