Az oroszok túljártak a világ eszén?

Ez az erősödés váratlanul érte a döntéshozókat, és közben az is felmerült, hogy a rubel felértékelődése hosszabb távon akár árthat is az ország „háborús” gazdasági működésének – írta az Origo

A rubel az év eleje óta körülbelül 45 százalékot erősödött, és most nagyjából 78 rubel körül van egy dollár. Ez már közel van ahhoz a szinthez, ami Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója előtt volt. A cikk szerint a legutóbbi 12 hónapban ez a rubelerősödés a legerősebb volt legalább 1994 óta.

Miért erősödött ennyire a rubel?

• Kevesebb a devizaigény Oroszországban. A szankciók miatt csökkent a külföldi valuta (pl. dollár, euró) iránti kereslet, nehezebb is hozzájutni, illetve kisebb az igény rá.
• Nagyon magas kamatok voltak. A jegybank sokáig rekordmagas szinten tartotta az alapkamatot (tavaly októbertől idén júniusig), majd összesen 5 százalékponttal csökkentette, 16%-ra. A magas kamat miatt a rubelben tartott megtakarítások/“rubeles befektetések” vonzóbbak lettek.
• A jegybank devizaeladásai is segítettek. A Bank of Russia devizát adott el a piacon, hasonlóan ahhoz, ahogy a pénzügyminisztérium a Nemzeti Jóléti Alapból (a cikk szerint) jüant és aranyat értékesít, hogy pótolja a kieső energia-bevételek egy részét.

Elsőre jól hangzik, hogy erős a valuta, de Oroszország számára ez több ponton gondot is jelenthet. A kormány az idei évre átlagosan 91,2 rubel/dollár árfolyammal számolt, ehhez képest a mostani 78 rubeles dollár árfolyam sokkal erősebb fizetőeszköz jelent. Az erős rubel rontja az exportőrök helyzetét, mert a külföldön dollárban (vagy más devizában) megkeresett bevétel rubelben átszámolva kevesebbet ér. Ez pedig az állami költségvetésnek is fájhat.

Az orosz pénzügyminisztériumi adatok alapján az olaj- és gázbevételek 22 százalékkal estek az év első 11 hónapjában – az erős rubel pedig tovább szűkítheti az ebből származó rubel-bevételeket.

A jegybank szemszögéből az erős rubel segíthet az infláció letörésében, mert az importált termékek (ami egyáltalán bejön) rubelben olcsóbbak lehetnek. Elvira Nabiullina jegybankelnök, aki egyébként vilegszinten is elismert jegybankár, azt jelezte, hogy ennek az inflációcsökkentő hatása még nem biztos, hogy „kifulladt”.

Viszont a Stolypin Intézet közgazdászai arra figyelmeztetnek: ha marad az erős rubel + a drága hitel (magas alapkamat) páros, akkor a gazdaság lehűlése könnyen átcsúszhat stagflációba, vagyis lassú növekedés és magas infláció egyszerre.

A jegybank előrejelzése szerint a gazdasági növekedés idén 0,5–1 százalék körül alakulhat, szemben a tavalyi 4,3 százalékkal. Az intézet szerint a túlértékelt rubel rontja a versenyképességet, és gyengíti Oroszország „természetes előnyeit” energiaexportőrként: a külföldi vevők jobb feltételeket kaphatnak, mint a hazai termelők, és romolhat az ország befektetési megítélése is.

A cikk végén idézik Alexander Shokhint, a nagyvállalatokat tömörítő érdekképviselet vezetőjét is: szerinte a gyengébb rubel nemcsak az exportőröknek és a költségvetésnek, hanem „az egész gazdaságnak” kedvezne.

Közben egyre több jel utal arra, hogy a nyugati nagyvállalatok nem szeretnék végleg feladni az oroszországi pozícióikat. Az elbukott oroszellenes szankciós politika átlátszó paravánja mögött zajló folyamatok rendkívül beszédesek: az LG és a McDonald's újabb védjegyeket regisztráltatott, ami a szakértők szerint a visszatérés előszobája lehet. Kiderült az is, hogy a cégek elsöprő többsége a valóságban nem is vonult ki teljesen.