Európa kimarad és lemarad

A NATO főtitkár nyilatkozata, miszerint titkos egyeztetések folynak egy esetleges háború utáni orosz támadásról mégsem annyira titkos, hogyha ezzel a nyugati közvéleményt továbbra is meg akarják dolgozni - mondta az M1 stúdiójában Horváth József. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint ennek az elsődleges célja a NATO főtitkár részéről, hogy meggyőzze a nyugati polgárokat, hogy igen, pénzt, paripát, fegyvert kell áldozni egy későbbi feltételezett orosz támadással szemben.

„A másik dolog azért azt rögzítsük, hogy szerencsére a NATO főtitkárának egyetlen egy katonája sincs, akit ő be tudna vetni. Harmadrészt ezek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok a NATO főtitkár részéről olyanok, mintha nem vette volna még észre, hogy gyakorlatilag egy éve új serif van a városban. Tehát mintha még ingadozna, hogy most Joe Bidennek akar megfelelni vagy pedig már az új amerikai elnöknek, Donald Trumpnak. Tehát én azt látom ezekből a nyilatkozatokból, hogy itt a hajlandóak koalíciója mögött nyilvánvalóan, hogy az amerikai demokraták is ott vannak, akiknek nem érdeke az, hogy Donald Trump sikereket érjen el az orosz-ukrán háború lezárása kapcsán, ezért aztán szembe mennek ezzel az amerikai törekvéssel és Mark Rutte időnként ennek az oldalnak akar megfelelni, időnként pedig Donald Trump felé szeretne gesztusokat gyakorolni, hiszen végül is a legerősebb NATO tagországról beszélünk az Egyesült Államok esetében” - fogalmazott a szakértő.

Emlékeztetett, az orosz elnök az évvégi nagy sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az oroszok részéről semmilyen elképzelés nincs Európa megtámadásáról. Hozzátette, érdemes idevenni Tulsi Gabbardnak a nyilatkozatát, aki az amerikai titkosszolgálatokat felügyeli, hogy az amerikai szolgálatoknak semmi ilyen információja nincs, hogy az oroszok ilyenfajta támadást akár évek múlva is terveznének, illetve azért azt is hozzátette, hogy látják azt az amerikaiak, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán az orosz hadseregnek a képességei korlátozottak, nemhogy egy európai totális támadást tudnának megindítani - húzta alá Horváth József.

Kifejtette, a nyugat-európai politikusok számára egy fájdalmas dolog, hogy a világ befolyási övezeteinek az újrarajzolása a nagyhatalmak között a szemük előtt zajlik csak éppenséggel ebből a folyamatból Európa önként kizárta magát, és vajmi kevés befolyása van arra, hogy az új többpolúsú világrendszer hogy fog kinézni, és ebből Európának milyen hatóköre lesz, és egyáltalán megkérdezik-e, hogy az európai érdekek hol jelennek meg ebben a világpolitikai versenyfutásban. Ezért van egyfajta ilyen sértődöttség az európai politikusok részéről, amit úgy akarnak a polgáraikkal megértetni vagy elfedni ezeket a politikai hibákat, hogy azt mondják, hogy fel kell készülni 3-4-5 év múlva egy háborúra. Most legutóbb éppen a francia elnök jelentette be, hogy az egyetlen repülőgéphordozójukat majd 15 év múlva lecserélik, és akkor Európa legnagyobb repülőgép hordozóját fogják megépíteni. Ők már 15 évre előre gondolkodnak, tehát ebből is látszik az, hogy az Európai Unió meghatározó országai, akár a katonai fejlesztéseket tekintve is mennyire le vannak maradva - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Horváth József kifejtette, Macron igyekszik a német kancellárt vagy a brit miniszterelnököt megelőzni, és a franciák a politikai szintéren önmaguk pozícióját ebből a szempontból erősíteni, hogy lám, mi voltunk az elsők, akik újra azt mondjuk, hogy fel kell venni az oroszokkal a kapcsolatot. Annak ellenére, hogy egy szűk évvel ezelőtt még azt mondta, hogy 200 ezer katonát küldene, vagy éppen atomvédőernyőt alakítanak Európa felett az oroszok ellen - jegyezte meg.

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, a sorkatonasággal kapcsolatban egyrészt egy természetes dolognak kellene, hogy legyen, hogy a sorkötelesek azt mondják, vagy a fiatalok azt mondják, hogy igen, a hazájukat meg akarják védeni. Csak itt sem teszik hozzá a nyugat-európai politikusok, hogy éppen ez a balliberális világ volt az, aki lebontotta a nemzeti éroszt, a nemzeti elkötelezettséget az emberekben, és azt mondták, hogy egy multikulturális világ van már, és nem kell a nemzettel foglalkozni, márpedig „egy virtuális európai Egyesült Államokért szerintem kevesen fognának fegyvert, míg az adott nemzetállamért lehet, hogy többen, de a Nyugat-Európában ez a pusztító ideológia oda is vezetett, hogy gyakorlatilag a hadseregeknek a nimbuszát tudatosan le is rombolták, tehát itt nem újra kellene fegyverezni a hadseregeket, nem a sorkatonasággal kellene feltétlenül kezdeni, hanem egyáltalán a haza fogalmának az újra definiálásával, vagy a hadseregek szerepének a megfelelő pozícióba helyezésével”.