Külföld
Az ukránok saját hazájukban levadásszák az orosz tábornokokat
Kijev a határain túlra helyezné át a háborút
Sorozatban követnek el robbantásos merényleteket az orosz tábornokok ellen. Mindez nem a fronton, hanem a biztonságosnak mondott hátországban, ráadásul a fővárosban, Moszkvában. Éppen öt nappal ezelőtt Fanil Szarvarov altábornagy, az orosz fegyveres erők vezérkari állományának operatív kiképzési igazgatóságának vezetője esett áldozatul egy ilyen merényletnek. Szarvarov szerepelt Mirotvorec ukrán honlap „Ukrajna ellenségeiről” vezetett adatbázisában.
Az ebbe bekerült személyek közül többeket már meggyilkoltak.
A mostani célpont kiválasztása nem lehetett a véletlen műve, mert Sarvarov jelentős szerepet játszott az ukrajnai konfliktusban, az orosz fegyveres erők harci kiképzését és felkészültségét felügyelte . Sarvarov széles körű tapasztalattal rendelkezett a Kreml posztszovjet háborúiban. Részt vett mindkét csecsen háborúban, később pedig szerepet játszott Oroszország 2015-16-os szíriai katonai beavatkozásának megszervezésében.
Mint ahogy az egy éven belül további két orosz tábornok megölése is pontosan kitervelt művelet volt. Éppen egy évvel ezelőtt Igor Kirillov altábornaggyal végzett egy ugyancsak robbantásos merénylet. A tábornok az orosz Vegyi-, Biológiai és Nukleáris Védelem erők vezetője volt, a gyilkosság szintén Moszkvában történt.
Jarosslav Moszkalik altábornagy 2025 áprilisában, ugyancsak a fővárosban, és szintén egy robbantás következtében halt meg. A generális a vezérkari főnök helyetteseként a Hadműveleti Főigazgatóságon dolgozott.
A tábornokokon kívül más magas rangú katonatisztek és polgári személyek is hasonló merényletek áldozatává vált.
Többek között Makszim Fomin katonai blogger és Darja Dugina, a nacionalista ideológus, Alekszandr Dugin lánya, akit tévedésből apja helyett öltek meg.
Az elkövetett merényletekért egyes esetekben az ukránok vállalták a felelősséget, például Igor Kirillov ügyében, más alkalmakkor – ahogy ez most Fanil Sarvarov elleni merénylet után történt – tagadták a közreműködésüket.
Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést: Cui prodest? Vagyis, „Kinek az érdeke?
A pillanatnyi állás szerint a merényletek Ukrajna javát szolgálják. Az ukrán hírszerző ügynökségek a háború kezdete óta több tucat orosz katonatisztet és tisztviselőt vettek célba, azzal vádolva őket, hogy háborús bűncselekményeket követtek el.
Ez az érvelés azonban aligha állja meg a helyét. A gyilkosságok nem a harctéren, csata közben, hanem fegyvertelen – ez a tábornokok esetében is igaz, mivel szolgálaton kívül voltak, tehát nem viselhettek fegyvert – személyek ellen irányult. A civil áldozatokról már nem is beszélve. A robbantások sűrűn lakott területen történtek, tehát polgári személyeket is veszélyeztettek.
Ilyen alapon bárkit meg lehet ölni, mondjuk egy elektromérnököt is, aki egy erőműben dolgozik, és az áramszolgáltatásért felel.
Hiszen ő is Oroszországot szolgálja, tehát háborús bűncselekményeket követ el.
Nem is ukránok lennének, ha nem dicsekednének el a robbantásos merényletekkel. Mint az irokéz indián harcosok a skalpokat, úgy hordozzák a kibertérben körbe az általuk elkövetett robbantásokról szóló történeteket, nem sok teret adva az elkövetők azonosítására vonatkozó találgatásoknak.
Történetesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben jelezte, hogy további támadások várhatók magas rangú orosz katonai személyiségek ellen, figyelmeztetve őket, hogy „tudniuk kell, hol vannak az óvóhelyek”, és hozzátéve: „Ha nem állítják meg a háborút, akkor szükségük is lesz rájuk” – állította a brit The Guardian című napilap.
Mi a céljuk az ukránoknak a sorozatos merényéletekkel. A The Kyiv Independet hírportál szerint az ilyen merényletek célja a háborús események orosz területre való kiterjesztése, az ellenség moráljának aláásása, valamint az orosz csapatok és biztonsági szervek „eltérítése” a frontvonaltól. Egy másik cél – így a portál –, az Ukrajnában háborús bűncselekményekkel vádolt személyek megbüntetése, mivel lehetetlen bíróságok útján igazságot szolgáltatni.
Azt nem tudjuk, hogy miért gondolta Ukrajna, hogy ezt megteheti és, hogy ez még törvényes is?
Az események viszont azt bizonyítják, hogy a merényletek messze nem érték el céljukat, a háború kimenetelére semmi hatással sem voltak a támadások.
Azt viszont a háború lezárása után tisztázni kellene, hogy milyen felelősséggel tartoznak azok a személyek, akik kitervelték és végrehajtották ezeket a merényleteket. Még egy háborúban sem engedhető meg minden.
