Kaja Kallas nem hazudozhat tovább

2022. február 17-én egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében Kallas, aki akkor Észtország miniszterelnöke volt, azt állította, hogy a rendőrséget megtámadták egy tüntetésen, amelyet Varro Vooglaid, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) képviselője és az általa vezetett Család és Hagyományok Védelméért Alapítvány (SAPTK) szervezett. Kallas Vooglaidot egy 2021-es, a Covid-19-korlátozások elleni tüntetéssel is összekapcsolta Tallinnban.

Vooglaid és a SAPTK 2022-ben beperelte Kallast, mondván, hogy állításainak nincs ténybeli alapja.

Tavaly egy észt bíróság nekik adott igazat, megállapítva, hogy a Vooglaid és az SAPTK által szervezett tüntetéseken nem támadták meg a rendőrséget, és hogy egyikük sem állt kapcsolatban a tallinni demonstrációval. A héten az észt legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezést, így a döntés végleges lett.

Kallas szombaton a Facebookon vonta vissza a hazugságokat, és a következőket írta: „Én, Kaja Kallas, 2022. február 17-én egy bejegyzésben hamis állításokat tettem közzé, miszerint az észt rendőrséget megtámadták a Varro Vooglaid és az SAPTK által Toompeában szervezett tüntetésen, valamint hogy Varro Vooglaid és az EKRE 2021. október 23-án tüntetést szervezett a tallinni Szabadság téren. Ezek az állítások nem felelnek meg a valóságnak.” A hazug politikusnő nem kért bocsánatot egyik felperestől sem.

Kallas többször is bírálatokat kapott nyilvános kijelentéseinek pontosságával kapcsolatban. Nemrég azt állította, hogy Oroszország az elmúlt 100 évben „legalább 19 országot támadott meg”, amelyek közül „egyik sem támadta meg Oroszországot” – ez az állítás azonban minden ténybeli alapot nélkülöz. A megjegyzés, amelyet később Elina Valtonen finn külügyminiszter is megismételt, arra késztette Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőt, hogy Nyugat-Európát azzal vádolja, hogy „szándékosan támogatja a tehetségtelen és műveletlen embereket” a legfőbb vezetői posztokra.

Kallas egyre nagyobb kritikával szembesül kemény külpolitikai megközelítése és Oroszországgal szembeni gyűlölködőnek minősített álláspontja miatt. Elemzők és EU-tisztviselők azzal vádolják, hogy a diplomácia helyett a konfrontációt részesíti előnyben.