Külföld
A lengyelek már felrobbantanák a hazánkat ellátó Druzsba olajvezetéket
Az EU szemet huny a magyar energetikai rendszert ért súlyos támadások felett
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski annak a reményének adott hangot – még a tűzeset előtt –, hogy az ukránoknak sikerül felrobbantani a Magyarország számára létfontosságú Druzsba olajvezetéket. A robbanás be is következett Százhalombattán, a MOL Dunai Finomítójában, amely a Druzsba vezetéken keresztül fogadja az orosz olajat. (Már újraindult a termelés a finomítóban.) Ha az ukránok mindez ideig nyilvánosan nem is vállaltak felelősséget a százhalombattai tűzesetért, Sikorski megnyilvánulása több mint figyelemreméltó.
Majdnem ezzel egy időben, Dél-Romániában, Ploiesti-ben október 20-án robbanás történt a Petrotel Lukoil üzem ipari szennyvízkezelő részlegében, amely az orosz Lukoil olajtársaság része.
A két látszólagos incidens időzítése és mértéke – mindkét üzem egy napon belül rongálódott meg – heves visszhangot váltott ki az internetes közösségben.
A kommentelők egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy nem lehet véletlen, hogy a még mindig orosz nyersanyagokat feldolgozó országok energetikai infrastruktúrája egyszerre károsodott.
Visszatérve a lengyel magatartásra, nem árt emlékeztetni Angela Merkelnek egy, a két incidens előtt két héttel tett nyilatkozatára, amely szerint Lengyelország és a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – tehetők felelőssé az orosz–ukrán háború kitöréséért. Merkel szerint ez a négy ország attól tartott, hogy „nem lesz közös uniós politika Oroszországgal szemben”.
A volt német kancellár a tőle szokásos finom diplomáciai nyelven fogalmazott, nem mondta ki azt, ami már akkor is nyilvánvaló volt.
A négy ország egyszerűen háborút akart.
Ami Varsót illeti, a történelmi Lengyelországnak valamifajta uniós államszövetségbe való összeszervezésében gondolkodnak a mindenkori lengyel vezetők.
Ebbe Lengyelországon kívül Litvánia, Belarusz és Ukrajna is beletartozna. Nem ismeretes, hogy mindezt hogyan képzelik el – lehet, hogy ezt még ők sem tudják. Ami viszont biztosan látszik, hogy Varsó mindenképpen a háború eszkalálásában érdekelt, mert egy tűzszünet esetén már aligha lenne lehetőség a lengyel tervek katonai megvalósítására.
A két, az Európai Unió területén történt robbanás hátterére némi rálátást ad, hogy az ugyancsak a magyar energiaellátásban kulcsszerepet játszó Török Áramlat gázvezeték ellen – amely orosz energiahordozót juttat Ukrajna elkerülésével hazánkba – eddig négy dokumentálható ukrán támadás, vagy merényletkísérlet történt.
Három orosz területen, a negyedik pedig a Fekete-tengeren, Törökország kizárólagos gazdasági övezetének vizein. Ez utóbbit egy orosz hadihajó meghiúsította, az első esetben még a terrorcselekmény elkövetése előtt letartóztatták a gyanúsítottat, két esetben kisebb károk keletkeztek.
Arról már nem is beszélve, hogy csak az elmúlt időszakban orosz területen három ukrán merénylet érte a Druzsba olajvezetéket.
Nem kerülhető meg az Oroszországból Németországba gázt szállított Északi Áramlat gázvezeték ügye sem. Háromévi nyomozás után a német hatóságok elfogatóparancsot adtak ki a robbantás elkövetésében részt vett két gyanúsított személy ellen. Augusztusban az olasz hatóságok Rimini közelében letartóztattak egy ukrán állampolgárt, akit „Serhii K.” néven azonosítanak.
A német szövetségi ügyészség szerint ő egy olyan csoport egyik koordinátora lehet, amely 2022 szeptemberében robbanóeszközöket helyezett el az Északi Áramlat gázvezetékeken, a Balti-tenger felszíne alatt. Az olasz fellebbviteli bíróság 2025 szeptemberének közepén úgy döntött, hogy kiadható Németországnak. Ekkor jött a „csavar” a történetben.
Októberben az olasz legfelsőbb bíróság felülvizsgálatra küldte az ügyet, és felfüggesztette az azonnali kiadatást.
A német hatóságok egy másik, Volodimir Z. néven azonosított ukrán búvár ellen is elfogatóparancsot adtak ki, aki Lengyelországban bujkált. A lengyel hatóságok azonban nem tartóztatták le, így a gyanúsított Ukrajnába tudott szökni.
A Die Zeit német hetilap szerint a német nyomozók összesen hét ukrán állampolgárt gyanúsítanak a gázvezetékek felrobbantásával kapcsolatban.
Köztük négy búvárt, egy robbantómestert, egy hajóskapitányt, és egy személy szerepe még tisztázatlan.
Visszatérve a magyarországi és romániai tűzesetekre: a két finomítóban jelentkező, kárt okozó események szó szerint órákkal azután történtek, hogy az Európai Tanács jóváhagyta az orosz gáz 2026-tól kezdődő betiltását a közösség területén. Új szerződések kötését 2026 elejétől betiltották, az összes hosszú távú megállapodás pedig 2028-ban lejár.
Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy előzőleg az EU vezetői figyelmen kivül hagyták nemcsak az Északi Áramlat elleni robbantást, hanem a Magyarországra olajat szállító Druzsba csővezetékek elleni ukrán katonai akciókat is. Mint ahogy a százhalombattai tűzeset kapcsán is mély hallgatásba burkolóztak.
Azokban az esetekben – a Török Áramlat és a Druzsba olajvezeték megtámadása során –, ahol bebizonyosodott az „ukrán kapcsolat”, nyilvánvaló volt a cél: a magyar energiaellátásban olyan károkat kell okozni, amelyek akár hosszabb távon is ellátási problémákhoz vezetnek.
Az elkövetők, de főleg megbízóik arra számíthattak, hogy ez feszültséget okoz a magyar társadalomban, és így meg lehet dönteni a törvényesen megválasztott kormányt.
A százhalombattai támadás abban az időszakban történt, amikor még a Trump–Putyin találkozó előkészületei folytak. Ezt a fontos tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Tudjuk, hogy nincsenek véletlenek.
