A neves amerikai politológus és hidegháborús történész, Mary Sarotte szerint Ukrajnának ki kellene jelölnie egy védhető katonai határvonalat, s ezzel együtt vállalnia kellene, hogy „nem állomásoztat állandó jelleggel külföldi csapatokat vagy nukleáris fegyvereket a területén, hacsak nem fenyegeti támadás, és hogy az önvédelem esetét leszámítva elutasítja az erőszak alkalmazását ezen a kvázihatáron túl – közölte a Financial Times.
A lap korábban arról írt, hogy egyetértés körvonalazódik Ukrajna jövőjét illetően: diplomáciai forrásai szerint a nyugati országok egy olyan tervezetről tárgyalnak Kijevvel, amely a „területet a NATO-ért cserébe” elv alapján vetne véget a konfliktusnak.
Állítólag a szövetségesek zöme már elfogadta az alapvetéseket, a teljes egyetértés eléréséhez pedig kiváló alkalom lehet a NATO Ramstein formátumú csúcstalálkozója, ahol Volodimir Zelenszkijt is meggyőzhetik. Amennyiben a hír igaz, ez magyarázatot ad arra, hogy a szokásoktól eltérően miért kormányfői szinten tanácskoznak Németországban.
Az elképzelés lényege az, hogy Oroszország de facto megtartja az ellenőrzést a jelenleg általa „megszállt” ukrán területek egésze vagy egy része felett, viszont ezt jogilag nem ismerik el, azaz Ukrajna területe elvben csorbítatlan marad.
Ezzel együtt az érintettek, vagyis az ukránok és a Nyugat deklarálják az ország oszthatatlanságát, és azt, hogy az egyesítést diplomáciai úton el kell érni a jövőben.
A Financial Times ennek kapcsán felidézte Petr Pavel cseh elnök szavait, aki korábban a Novinky a Pravo című lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy az egész terület feletti ellenőrzés teljes visszaállítása előfeltétel lenne (a NATO-csatlakozáshoz – a szerk.). Ha lesz egy demarkációs vonal, akár egy adminisztratív határ, akkor azt ideiglenes megoldásnak tekinthetjük, és az NSZK-hoz hasonlóan felvehetjük Ukrajnát azzal a területtel, amelyet abban az időben ellenőrizni fog.”
Mary Sarotte ötlete ehhez képest inkább egy „B-tervnek” tűnik, amely értelmében Ukrajna nem NATO-tagságot, hanem egy a tagsággal majdnem egyenértékű garanciavállalást kapna. A két elképzelés közül ez tűnik reálisabbnak, tekintettel arra, hogy a konfliktust sokan le szeretnék zárni vagy be szeretnék fagyasztani végre, ugyanakkor Ukrajna felvételét a szövetségbe egyes kormányok ellenzik – legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján.
Ami az orosz reakciókat illeti, a Komszomolszkaja Pravda azt írta: a felvetéssel egyetlen probléma van, méghozzá az, hogy Donald Trumpot idézve „a tangóhoz két ember kell”. Vagyis Moszkva egyik verziót sem fogja elfogadni, a Kreml nélkül pedig képtelenség egy akár csak egy demarkációs vonalat is kijelölni Ukrajna területén.
