Több migráns érkezett idén Európában, mint 2016 óta bármikor – állapította meg a Neue Zürcher Zeitung (NZZ), amely szerint időszerű az EU menekültügyi rendszerének a reformja.
Januártól 2023 novemberéig több mint 355 300 alkalommal próbáltak „menekültek szabálytalanul” Európába jutni – olvasható a cikkben, mely jelzi: az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint ennél rosszabb adat hét éve volt utoljára.
A jelenlegi helyzet ugyanakkor nem hasonlítható a 2015-ös és 2016-os menekülthullámhoz. 2015-ben ugyanebben a januártól novemberig tartó időszakban több mint 1,6 millió határátlépés történt. Mindenesetre a számok az elmúlt években meredeken emelkedtek, ami nem sok jót vetít előre.
Az uniós tagállamok és az Európai Parlament a növekvő számok miatt a menekültügyi rendszer átfogó reformjáról döntött – jegyzi meg az NZZ, hozzátéve: a jövőben több menekültügyi eljárást fognak közvetlenül az EU külső határain lefolytatni, a menekülteket a döntés meghozataláig táborokban helyezik el, és az elutasító döntés után könnyebben kitoloncolhatják őket Európán kívüli biztonságos harmadik országokba.
A 2015-ös és 2016-os menekültválság idején különösen sokan érkeztek Európába a Földközi-tenger keleti vizein és a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Idén a legtöbb menekült a Földközi-tenger középső részén keresztül érkezett.
A Marokkóból vagy Szenegálból a Kanári-szigetekre vezető nyugat-afrikai útvonal is népszerűbb volt idén, mint valaha. Novemberig több mint 32 ezer ember vállalkozott az Atlanti-óceánon át vezető, rendkívül veszélyes útra. Ez több mint kétszer annyi, mint a tavalyi év azonos időszakában. A migránshajók különösen nagy számban kötnek ki a mindössze 11 ezer lakosú El Hierro szigetén, ami komoly kihívások elé állítja annak hatóságait.
A keleti útvonalakon mostanra határkerítéseket és fokozott határellenőrzést vezettek be, ami azt jelenti, hogy sok menekült úgy véli, hogy a Földközi-tengeren vagy akár az Atlanti-óceánon át vezető veszélyesebb útvonalakon jobbak az esélyei.
A Frontex statisztikái szerint elsősorban a Nyugat-Afrikából érkező menekültek kötnek ki a Kanári-szigeteken. Ezek marokkóiak és szenegáliak, de elefántcsontpartiak, guineaiak és maliak is vannak közöttük.
Ennek ellenére azt – emeli ki a svájci lap – nem tudni, hogy pontosan honnan és miért érkezik sok migráns. Csak sejtések vannak: a Szenegálból érkező migránsok száma például az ottani politikai zavargások miatt növekszik.
Újdonság, hogy sok nyugat-afrikai is a Földközi-tenger középső részén próbál szerencsét. Idén a guineaiak száma meghaladja a tunéziaiakét, az elefántcsontpartiaké pedig az egyiptomiakét. Ez 2022-ben nem volt így. A szubszaharai Afrikából érkező menekültek közül sokan már évek óta Tunéziában éltek.
Azt, hogy most útra keltek, az NZZ szerint Kais Saied tunéziai elnök felelőssége, aki állítólag idegengyűlöletet szít az országban.
A balkáni útvonalon és a Földközi-tenger keleti részén a szíriaiak, az afgánok, a törökök és a palesztinok jelentik idén a legnagyobb csoportot. Ez a korábbi években is hasonló volt. Az Európai Menekültügyi Ügynökség (EUAA) statisztikái szerint nekik jó esélyük van arra, hogy kiegészítő védelmet, azaz ideiglenes tartózkodási jogot kapjanak, mivel a kitoloncolás esetükben nem lehetséges.
A nyugat-afrikaiaknak továbbra is húsz százalék esélyük van arra, hogy menedékjogot kapjanak. A tunéziaiaknak, marokkóiaknak és bangalaiaknak azonban gyakorlatilag minden esetben elutasító döntésre kell számítaniuk.
Az alacsony menedékjogi esélyek ellenére e honfitársak ezrei valószínűleg 2024-ben ismét megteszik a veszélyes utat Európába, sokan közülük illegálisan és bizonytalan körülmények között.
„Hogy az EU új intézkedései az illegális migráció elleni küzdelemben képesek lesznek-e legalább a számokat megfékezni, az még nem világos. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezet szeptemberben még abból indult ki, hogy a migrációs nyomás jövőre tovább fog nőni” – zárta cikkét az NZZ.
