Hét évtizede vannak érvényben a többek között a civil lakosság védelmét előíró genfi egyezmények, ám a betartatásuk ma is számos konfliktuszónában – Szíriában, Jemenben és Líbiában – szinte lehetetlen.
Hetven éve, 1949. augusztus 12-én írták alá a háborúk áldozatainak védelméről szóló, ma is érvényben lévő egyezményeket, amelyek az 1864-es genfi egyezményt korszerűsítették a világháború szörnyű tapasztalatai alapján, a Nemzetközi Vöröskereszt hathatós segítségével. A második világháború ugyanis rengeteg civil áldozattal járt, mert a felek őket is katonai célpontnak tekintették, és a hadifoglyokkal is kegyetlenül bántak. Ezután született meg az egyezmény a sebesültek, a hadifoglyok és a polgári lakosság védelméről. Ez utóbbi tiltja egyebek között indítéktól függetlenül egyének és csoportok deportálását, túszok szedését, az emberi méltóság megsértését, a kínzást, a kollektív büntetést és megtorlást, a tulajdon indokolatlan megsemmisítését, a faji, vallási, nemzetiségi és politikai megkülönböztetést. Ezt végül 196 ország ratifikálta, és a konvenciók elméletileg ma is a nemzetközi humanitárius jog sarokkövei.
Elméletileg. Ugyanis ami a háború sújtotta világot illeti, valóban lesújtó a kép: 2019-ben eddig 399 humanitárius dolgozót ért támadás, közülük százhuszonhatan életüket is vesztették, emellett számos konfliktus tartja lángban a világot, közülük is kiemelkedik a kilencedik éve tartó szíriai polgárháború:
az észak-szíriai Idlíb tartományban az erőszak milliókat fenyeget, miután összeomlott a tűzszüneti megállapodás, a Human Rights Watch jelentése szerint Szíriában például az erőszakcselekmények egyenesen a polgári lakosságot célozzák,
és fegyveresek lepték el a polgári intézményeket. A jemeni polgárháborúban mindennapos a temetési menetek, piacok, mecsetek, de még iskolabuszok bombázása is, a rohingja kisebbséggel szemben pedig folytatódik a kivégzésekkel és kínzásokkal kísért népirtás.
Az évforduló alkalmából egyébként a Nemzetközi Vöröskereszt bejelentette, hogy hat nyelven elérhető telefonos applikációt készített, Ferenc pápa pedig az évforduló előestéjén, vasárnap a világ országainak kormányait arra szólította fel, hogy védjék meg a fegyveres konfliktusok által sújtott embereket, és kíméljék meg az olyan humanitárius fontosságú helyeket, mint a kórházak és az iskolák. A katolikus egyházfő kiemelte, a konfliktusokban a szenvedések nagy része a menekülteket, a migránsokat és a civileket sújtja. A vatikáni hírügynökség szerint a pápa a hetvenéves egyezményre úgy hivatkozott, mint fontos nemzetközi jogi eszközre, amely határt szab az erő használatának.
Röviden
•
Ismét egyre több menedékkérelmet adnak be
az Európai Unióban – írta meg a német Die Welt című lap tegnap. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatai szerint idén a január–júniusi időszakban 305 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal, ami tízszázalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az ismételt kérelmekkel együtt ez 337 ezres számot jelent a 28 EU-tagállam, valamint Norvégia és Svájc tekintetében. A menedékkérők első számú célpontja továbbra is Németország, ide több mint százezren próbáltak menedékjogot nyerni.
•
Igazságosabb tehermegosztásra szólítja fel Athén az Európai Uniót. A görög kormány hétfőn mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt hetekben megnőtt az égei-tengeri szigetekre érkező menekültek száma, ennek kapcsán igyekszik igazságosabb teherviselést elérni.
•
Újabb 105 embert vett a fedélzetére Líbiánál az Ocean Viking. Az AFP hírügynökség úgy tudja, így a biztonságos kikötőt kereső civil mentőhajó fedélzetén már 356 migráns tartózkodik. Az Open Arms spanyol hajó eközben több mint 150 migránssal Lampedusánál vesztegel.
(VZ)
