Hazánkról szavaznak Strasbourgban

Megkezdte hétfőn ötnapos nyári ülésszakát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a strasbourgi tanácskozáson tegnap migrációról, terrorizmusról, civilszféráról és a fenntartható fejlődésről beszélt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, ma pedig az orosz delegáció szavazati jogán kívül a magyarországi helyzetről is vitáznak. Hazánkat a közgyűlésen Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnökének vezetésével hat fideszes és két MSZP-s képviselő, valamint a KDNP-s Hoffmann Rózsa és a külügyi bizottság jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton képviseli.

A mai vita alapja az a jelentés lesz, amelyet Robert Walter brit konzervatív képviselő nyújtott be. A közgyűlés csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt – 2013. június 25-én – elfogadott határozata az eredetileg javasolt hivatalos monitoringeljárás megindítását ugyan elvetette, de kimondta, hogy a testület a továbbiakban is „szoros figyelemmel kíséri” a helyzet alakulását a jogállamiság szempontjából.

A meghozandó döntés „tétje az, hogy véglegesen lezárják-e a magyar közjogi változásokat vizsgáló úgynevezett nyomon követési eljárást” – tájékoztatta lapunkat az Alapjogokért Központ. Törcsi Péter kutatási igazgató kiemelte, hogy a közgyűlés többsége két éve nem támogatta a súlyosabb intézkedést, csak az enyhébb, „a legfontosabb jogszabály-változásokat vizsgáló eljárást”. Emlékeztetett, Robert Walter előterjesztésében kifejtette, hogy „a magyar hatóságok az eljárás során kifejezetten együttműködők voltak a jelentéstevőkkel, valamint számos olyan jogszabály-módosítást fogadott el a magyar Országgyűlés, mely megnyugtató válaszokat adott az eljárás alapjául szolgáló kritikákra”. „Többek között az egyházak és az állam közötti együttműködésre vonatkozó megváltozott szabályokat, a Médiatanács döntéseivel kapcsolatos jogorvoslat lehetőségét, valamint az igazságügy területén történt változásokat is üdvözöli az előterjesztés” – tette hozzá. A javaslat indítványozza, hogy a közgyűlés zárjon le minden, Magyarországgal kapcsolatos eljárást.

Nem ennyire bizakodó hazánkkal szemben a Freedom House washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet, amely a volt szocialista blokk országait vizsgáló friss jelentésében Magyarországot a „megszilárdult demokráciák” közül a „nem megszilárdult demokráciák” kategóriába sorolta vissza. Értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki. Az országokat hét szempont alapján egytől hét pontig terjedő skálán pontozza, és a hét a legrosszabb eredmény. A legjobb minősítést Észtország (1,5 pont), a legrosszabbat Üzbegisztán és Türkmenisztán kapta (hét pont). Hazánk 3,75 pontot kapott, bírálták a választási rendszert, a bírák és a média függetlensége, valamint a korrupció szintje miatt is.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint valótlan képest fest a jelentés, ugyanis „a több választási rendszerben tartott 2014-es választások igazolták, hogy nem a rendszer alakítja az eredményt”, „az igazságügyi eredménytábla egészen más előjelű véleményt mutat”, a médiaszabályozást illetően egyetlen ügy sem került az Emberi Jogok Bírósága elé, a kormány hatékonyan fellép a hátrányos helyzetűek megsegítése érdekében. A tárca megkérdőjelezi, hogy a Freedom House számítása alapján 2006 volt az évtized demokratikus csúcspontja, amikor – mint emlékeztettek – a magyar rendőrség tömegesen alkalmazott törvénytelen erőszakot tüntetők ellen.