Külföld
A bőkezű adományért cserébe szemet hunytak Clintonék
Újabb kínos fejezet a demokrata jelölt múltjában
A jövőre esedékes amerikai elnökválasztás messze legesélyesebb versenyzőjének úgy tűnik, ismét kínos körülmények között befolyó adományokkal kell elszámolnia. A The Washington Times című konzervatív napilap megbízható forrásokra hivatkozva ugyanis megírta, hogy a Clinton Alapítvány svédországi kirendeltsége, a William J. Clinton Foundation Insamlingsstiftelse nevű alapítvány huszonhatmillió dollárnyi adományt gyűjtött össze, miközben a svéd vezetés erősen lobbizott a Hillary Clinton vezette amerikai külügyminisztériumnál, hogy elkerüljenek egy esetleges büntetőintézkedést a Svédország és Irán közötti aktív üzleti kapcsolat miatt.
A lap szerint az amerikai külügyminisztérium etikai illetékesei sohasem vizsgálták meg az alapítvány működését, holott annak egyik legnagyobb adományozója a svéd kormány által felügyelt lottóvállalat volt. Bár a stockholmi amerikai nagykövetség figyelmeztette Washingtont, hogy Svédország erősíti gazdasági kapcsolatait Iránnal - ami alááshatja a Nyugat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meghiúsítsa Irán vitatott nukleáris programját -, a diplomáciai tárca vezetőjének csapata elutasította, hogy svéd cégeket feketelistára vegyen. Közben pedig folyamatosan érkeztek a svéd adományok az alapítványhoz.
„Svédország nem támogatja az Irán elleni szigorúbb pénzügyi szankciókat”, és úgy véli, hogy a további szigorítás „kárt okozhat a svéd exportnak” - olvasható az egyik nyilvánosságra hozott táviratban, amelyet a nagykövetség küldött 2009-ben Washingtonba.
Ettől függetlenül az amerikai hírszerzés tudomására jutott, hogy Svédország második legjelentősebb munkaadója, az Ericsson AB telekommunikációs óriás olyan technológiát adott el Iránnak, amellyel nyomon lehet követni a mobiltelefonokat, és amelyet az Iszlám Köztársaság titkosszolgálata is hasznosíthatott.
A 2016-os amerikai választásokon a demokraták legnépszerűbb elnökjelöltjének számító Hillary Clintonnak a külügyminisztériumból történt 2013-as távozásáig az alapítvány svéd kirendeltsége több millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a jótékonysági tevékenységéhez, Bill Clinton pedig hétszázötvenezer dolláros fellépési díjat kapott egy beszédéért az Ericssontól.
A lap szerint az amerikai külügyminisztérium etikai illetékesei sohasem vizsgálták meg az alapítvány működését, holott annak egyik legnagyobb adományozója a svéd kormány által felügyelt lottóvállalat volt. Bár a stockholmi amerikai nagykövetség figyelmeztette Washingtont, hogy Svédország erősíti gazdasági kapcsolatait Iránnal - ami alááshatja a Nyugat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meghiúsítsa Irán vitatott nukleáris programját -, a diplomáciai tárca vezetőjének csapata elutasította, hogy svéd cégeket feketelistára vegyen. Közben pedig folyamatosan érkeztek a svéd adományok az alapítványhoz.
„Svédország nem támogatja az Irán elleni szigorúbb pénzügyi szankciókat”, és úgy véli, hogy a további szigorítás „kárt okozhat a svéd exportnak” - olvasható az egyik nyilvánosságra hozott táviratban, amelyet a nagykövetség küldött 2009-ben Washingtonba.
Ettől függetlenül az amerikai hírszerzés tudomására jutott, hogy Svédország második legjelentősebb munkaadója, az Ericsson AB telekommunikációs óriás olyan technológiát adott el Iránnak, amellyel nyomon lehet követni a mobiltelefonokat, és amelyet az Iszlám Köztársaság titkosszolgálata is hasznosíthatott.
A 2016-os amerikai választásokon a demokraták legnépszerűbb elnökjelöltjének számító Hillary Clintonnak a külügyminisztériumból történt 2013-as távozásáig az alapítvány svéd kirendeltsége több millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a jótékonysági tevékenységéhez, Bill Clinton pedig hétszázötvenezer dolláros fellépési díjat kapott egy beszédéért az Ericssontól.