Magyarország „mindig is megértő politikát folytatott a politikai menekültek irányában”, a gazdasági menekültekkel kapcsolatban viszont azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió nem tudja megoldani a gondjaikat, ezért azokat „helyben” kell kezelni, a kibocsátó országokkal együttműködve – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki tegnap a német kormány képviselőivel egyeztetett Berlinben.
A politikus kifejtette, az Európai Unió nem tudja megoldani a területére érkező gazdasági migránsok gondjait, a menekülthullám kezelésében pedig számításba kell venni a tagországok helyzetét és teherbíró képességét. Trócsányi szerint figyelembe kell venni, hogy hazánk számára a roma integráció prioritás, hiszen súlyos belső feszültséget okozna, ha a mintegy nyolcszázezres roma közösség nagy erőfeszítéseket igénylő felzárkóztatása mellett nagy számú gazdasági menekültről is gondoskodni kellene. Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a magyar és a német álláspont a bevándorlás kezelésének tekintetében sok ponton találkozik.
Trócsányi részt vett a Német Külpolitikai Társaság pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a magyarországi igazságszolgáltatás és jogállamiság helyzete volt. Beszámolója szerint az ötvenfős közönség – kutatók, diplomaták, újságírók és civilszervezetek képviselői – előtt zajlott háromórás, „élénk” vita végkicsengése az volt, hogy Magyarországon „az intézmények a helyükön vannak és működnek”. A vita másik résztvevője, Herbert Küpper, a kelet-európai jogtudományi kutatóintézet (Institut für Ostrecht) szakértője azt mondta: a vita „nagyon hasznos volt, mert az érzelmek helyett a tényekről volt szó, és megéreztük, milyen fontos az európai hagyományokból következő kölcsönös megértés”.
Trócsányi részt vett a Német Külpolitikai Társaság pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a magyarországi igazságszolgáltatás és jogállamiság helyzete volt. Beszámolója szerint az ötvenfős közönség – kutatók, diplomaták, újságírók és civilszervezetek képviselői – előtt zajlott háromórás, „élénk” vita végkicsengése az volt, hogy Magyarországon „az intézmények a helyükön vannak és működnek”. A vita másik résztvevője, Herbert Küpper, a kelet-európai jogtudományi kutatóintézet (Institut für Ostrecht) szakértője azt mondta: a vita „nagyon hasznos volt, mert az érzelmek helyett a tényekről volt szó, és megéreztük, milyen fontos az európai hagyományokból következő kölcsönös megértés”.
