Gauck: A holokauszt feneketlen mélység a kultúránk közepén

A holokauszt a német kultúra közepén éktelenkedő „feneketlen mélység”, és máig nincs válasz arra, hogy miként történhetett meg - jelentette ki a Németország nyugati részén fekvő, Hannover térségében kialakított egykori náci koncentrációs tábor területén álló emlékműnél a német államfő. Joachim Gauck kiemelte: Bergen-Belsen megmutatta, hogy a holokauszt színterei nemcsak a nácik által elfoglalt távoli, kelet-európai régiók voltak, hanem a német kultúra „kellős közepe” is, így a bergen-belseni tábor vidéke, ahol a felvilágosodás nagyjai közé tartozó Leibniz és Lessing munkálkodott.

Mint azt beszédében elmondta, nem tudja megválaszolni, miként történhetett meg a holokauszt egy annyira gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező országban, mint Németország, azt viszont tudja, hogy a náci múlt az emberi méltóság védelmére kötelez. Németország, ahol csak tud, „véget vet az igazságtalanságnak”, és akkor sem állhat tétlenül, ha nincsenek meg ehhez az eszközei. Ilyen esetekben tanúságtétellel kell hozzájárulnia ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az embertelenség. Úgy kell tennie, mint Anne Frank, aki a náci uralom alatt írt naplójával tett tanúságtételt - mondta Joachim Gauck.

A bergen-belseni lágerben 1941 és 1945 között több mint 70 ezren pusztultak el, ott halt meg a naplójáról ismert Anne Frank is 15 évesen, a felszabadulás előtt alig néhány héttel. A koncentrációs tábort brit csapatok szabadították fel 1945 áprilisában. A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci koncentrációs táborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje elsőként mutatta be a világnak a lágereket. Joachim Gauck beszédében köszönetet mondott a felszabadítóknak.

Francois Hollande francia államfő a Strasbourg közelében fekvő Natzweiler-Struthof német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a növekvő európai idegengyűlöletre figyelmeztetett. Beszédében megjegyezte, „a történelem ismerete nem véd meg minket a legrosszabbtól”. A ceremónián részt vett mások mellett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára, valamint Laimdota Straujuma, az EU soros elnökségét betöltő Lettország kormányfője.

Feszültség a német–orosz kapcsolatokban

A német kormány vízumtilalmat és rendőri fellépést helyezett kilátásba az Éjszakai Farkasok orosz motorosklub tagjaival szemben arra az esetre, ha a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló radikális nacionalista csoportként számon tartott klub motorosai megpróbálnák megzavarni a második világháború befejezésének hetvenedik évfordulójára tervezett ünnepségeket. A német külügyminisztérium és a belügyminisztérium elítélte a motorosok tervét, hogy a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulásának vonalát követve hatezer kilométeres túrát tesznek Berlinig, ahová május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem napján érkeznek meg. A két minisztérium szerint ez „nem szolgálja a német-orosz kapcsolatok erősítését”.