Idősebb Antall József és lengyel társa, Henryk Slavik emlékművének a felavatásán vesz részt Áder János köztársasági elnök Katowicében a magyar-lengyel barátság előre hozott napja alkalmából.
Áder János köztársasági elnök március 20-21-én látogatást tesz Lengyelországban, ahol Katowicében, a sziléziai vajdaság székvárosában részt vesz a magyar-lengyel barátság napja (március 23.) alkalmából tartandó idei ünnepségeken. Ennek keretében Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel együtt ünnepélyesen felavatja Henryk Slawik és idősebb Antall József emlékművét a katowicei Nemzetközi Kongresszusi Központ előtt.
Henryk Slawik (1894-1944) részt vett a három sziléziai függetlenségi felkelésben és az újjászülető Lengyelországhoz való csatlakozásról döntő népszavazásban, a Lengyel Szocialista Párt egyik vezetője, újságíró, főszerkesztő volt. Lengyelország 1939. szeptemberi német és szovjet lerohanása után több tízezer honfitársával együtt Magyarországra menekült, ahol a lengyel katonai menekülteket istápoló Lengyel Állampolgári Bizottság elnöke lett. A magyar hatóságokkal együttműködve gondoskodott a 141 táborban elhelyezett menekültek létfeltételeinek biztosításáról, gyermekeik iskoláztatásáról, orvosi ellátásukról, lengyel lapok és könyvek kiadásáról, a lengyel kulturális és egyházi életről. A táborokban húsz lengyel iskola, Balatonbogláron lengyel gimnázium működött.
Idősebb Antall Józseffel, a néhai miniszterelnök apjával együttműködve – aki a különféle nemzetiségű polgári menekültek ügyével foglalkozó belügyminisztériumi főosztály vezetője volt – a lengyel menekültek között jelentős számban lévő zsidókat „árja” okmányokkal látta el, amelyek révén azok Magyarország német megszállását is átvészelték. A „lengyelek atyjaként” emlegetett Antall és Slawik együttműködésének volt köszönhető a lengyel zsidó gyermekek részére Vácott létesített árvaház – hivatalosan a lengyel tisztek árvái otthonának – megnyitása, ahol biztonságban lehettek a Gestapo és a nyilasok elől.
Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a Gestapo mindkettejüket letartóztatta. Slawikot a kihallgatások során megkínozták, de nem tört meg és nem vallotta be, hogy ismeri Antallt és együttműködött vele, megmentve ezzel barátja életét. Slawikot a nácik ezután a mauthausen-guseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol később kivégezték. A háború után az antikommunista Slawik nevét és tevékenységét hazájában elhallgatták, feledésre ítélték. Antall József is elfeledve, mellőzve halt meg 1974-ben Budapesten.
A rendszerváltás hajnalán, 1990-ben Slawik és Antall együtt kapták meg – post mortem – a Világ Igaza kitüntetést, amelyet Slawik egyik védence, az Izraelben letelepedett Henryk Zvi Zimmermann (1913-2006) eszközölt ki számukra. Ugyancsak ő volt az, aki kezdeményezte a két elfelejtett embermentő politikus emlékének felelevenítését.
Henryk Slawiknak és idősebb Antall Józsefnek Lech Kaczynski lengyel elnök post mortem a legmagasabb lengyel kitüntetéseket adományozta. Slawik a Fehér Sas Érdemrendet, Antall pedig a Lengyelország Újjászületése Érdemrend Nagykeresztjét kapta meg. A kitüntetéseket Katowicében adta át a családtagoknak a néhai lengyel elnök 2010. február 25-én Sólyom László akkori magyar államfő jelenlétében.
Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművének felállítását Katowicében, a sziléziai vajdaság székvárosában a 2008-ban ott megalakult Henryk Slawik – Emlékezet és Életmű Társaság kezdeményezte – mondta el az MTI-nek Michal Luty lengyel újságíró, aki az ezredforduló után kétszer töltötte be a katowicei főpolgármester-helyettesi tisztséget.
Az alkotás költségeit Piotr Uszok volt katowicei főpolgármester javaslatára a város vállalta, tekintettel arra is, hogy Slawik a két világháború közötti időszakban tevékeny szerepet vitt az akkori városi tanácsban is. Az emlékmű tervezetére pályázatot hirdettek meg. Ezt a Jan Kuka és Michal Dabek krakkói művészek által készített projekt nyerte meg, amely Luty szerint „igen szuggesztív munka”. Örvendetesnek minősítette azt a tényt, hogy az élő nyírfákat és a két párhuzamos betonfalat eggyé komponáló alkotást a város egyik központi helyén, a korszerű kulturális negyedben állították fel.
Az emlékművön a két politikus neve alatt a következő lengyel nyelvű szöveg áll: Három nemzet – a lengyel, magyar és zsidó nép – hősei, akik a II. világháború éveiben a Magyar Királyság területén sok lengyelországi menekültet, lengyeleket és zsidókat mentettek meg. A Világ Igazai. Katowice Város, 2015.
Luty Antall és Slawik barátságát a lengyel-magyar kapcsolatok jelképének tekinti. Elmondta, hogy évről évre nő a magyar-lengyel barátságnap – március 23. - ünnepségein részt vevők száma. A tavaly Poznanban tartott barátságnapra mintegy nyolcszázan érkeztek. Az idei, március 21-i katowicei barátságnapra ennek kétszeresét várják.
