Washington szerint nincs szükség nyomásgyakorlásra az uniós szankciók ügyében, ugyanis azok kritikusai is tartják magukat a közös európai döntéshez.
A Gazeta Wyborczának nyilatkozott kétnapos lengyelországi látogatásán Manuel Valls francia miniszterelnök, szerinte az Oroszország elleni uniós szankciók nem öncélúak, hanem „a háború kirobbantóival szembeni nyomásgyakorlás eszközei”. A politikus szerint nem szabad leminősíteni a gazdasági kapcsolatokat, hiszen „Oroszország elszigetelése senkinek sem érdeke”. Mint mondta, Franciaország a párbeszédet részesíti előnyben, nem akar olajat önteni tűzre. Az uniós büntetőintézkedésekről beszélt az Európai Parlamentben Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is, aki szerint az Oroszországgal szembeni szankciós politikának továbbra is részét kell képeznie az Európai Unió stratégiájának. „Minden európai országnak szuverén joga, hogy saját sorsáról más államoknak való alárendeltség nélkül, szabadon döntsön” – jelentette ki Ukrajnára utalva. A vitában felszólalt a liberális Guy Verhofstadt is, aki szerint nem segíti az unió egységét, hogy „Orbán Viktor külön energiamegállapodást köt Oroszországgal, vagy a spanyol külügyminiszter Szergej Lavrov orosz kollégája társaságában megkérdőjelezi a büntetőintézkedések értelmét”.
A Szputnyik orosz hírügynökség kedden tévesen arról tudósított, hogy Victora Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár washingtoni szenátusi meghallgatásán azt mondta, az Egyesült Államok nyomást gyakorolna az Oroszország elleni szankciókat ellenző európai államokra. Nulandtől azt kérdezték, „hogyan jár el az amerikai kormány azon EU-országok – köztük Magyarország, Görögország és Ciprus – kormánya tekintetében, amelyek ellenezték a szankciókat”, a diplomata azonban – szemben a Szputnyik tudósításával – erre azt válaszolta, hogy az említett országok – bár nyilvánosan hangot adtak bizonyos aggodalmaiknak – támogatták az Európai Tanácsban a büntetőintézkedéseket. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnap felhívta a figyelmet a fordítási hibára, s Szijjártó Péter tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország eddig is tartotta magát, és ezután is tartani fogja a közös európai döntésekhez.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap azt kifogásolta, hogy Oroszország továbbra is katonai támogatást nyújt a kelet-ukrajnai szakadároknak, fegyverrel látja el őket, kiképzést nyújt, és saját katonáival is jelen van a területen. Joe Biden amerikai alelnök felhívta telefonon Petro Porosenko ukrán államfőt, és arról biztosította, hogy felderítő drónok és Humvee típusú páncélozott harcjárművek is lesznek az Ukrajnának küldött, megnövelt amerikai támogatásban.
Angela Merkel német kancellár nem vesz részt május 9-én Moszkvában a náci Németország felett aratott győzelem hetvenedik évfordulójára szervezett győzelem napi ünnepségeken, de másnap ellátogat az orosz fővárosba – jelentette be a berlini kormány egyik szóvivője tegnap.
Hajtóvadászat a kettős állampolgárok ellen
„Az ukrán külügyminisztérium súlyos büntetést helyezett kilátásba azon kárpátaljai lakosok számára, akik el akarják titkolni a hatóságok elől, hogy egy másik országban kiállított útlevéllel is rendelkeznek. Emiatt a határ menti régiókból tömegesen hagyják el az országot. Budapesten több tízezer ukránról beszélnek, akik az utóbbi időben jelezték szándékukat, hogy Magyarországra mennének” – hangzott el a Rosszija 1
orosz állami csatorna kedd késő esti híradójában. A Kárpátaljáról készített összeállításban megszólalt Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, mint idézték, „a kárpátaljai magyarok nagyobb biztonságban érzik magukat a magyar útlevél birtokában”. A riportban beszélgettek egy arcát nem vállaló, Anna nevű kárpátaljai nővel is, aki arról beszélt, hogy az emberek menekültek Ukrajnából.
