Magyarország sokszor bizonyította már erős elkötelezettségét

A berlini magyar nagykövetségen rendezett ceremónián a magyar elnökség munkáját a Miniszterelnökség miniszteri biztosaként irányító Takács Szabolcs Ferenc elmondta, hogy az elnökségi program középpontjában az antiszemitizmus elleni küzdelem, a holokauszttal kapcsolatos oktatás előmozdítása és a romák elleni népirtás ügye, illetve az európai roma közösségek helyzete áll.

A magyar elnökség évében az IHRA két közgyűlést tart, az egyiket Budapesten, a másikat Debrecenben. Utóbbit azért választották, hogy minél inkább láthatóvá váljon, hogy vidéken is fejlődnek a zsidó közösségek, és bevonhassák a munkába az erdélyi zsidóságot, illetve a következő soros elnök Romániát.
A miniszteri biztos az ünnepség után hangsúlyozta, Magyarország a soros elnöki tisztséget az IHRA 31 tagállamának konszenzusos döntésével nyerte el, ami „fontos és erős üzenet”, azt jelzi, hogy „nemzetközi partnereinknek nincs kétségük a magyar kormány elkötelezettségével kapcsolatban”.

A soros elnökséget átadó ünnepségen több mint százan vettek részt, köztük diplomaták és az IHRA berlini központjának vezetői. A ceremónián előadást tartott egy magyar holokauszttúlélő, Forgács János, Klein Judit énekesnő pedig zsidó dalokat adott elő Neumark Zoltán zongoraművész kíséretével.

Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult nemzetközi szervezet, 31 tagállamot és 8 megfigyelő országot fog össze, legfőbb célja, hogy elősegítse a holokauszt emlékezetének megőrzését és a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatást és oktatást.

5 perces interjú: Takács Szabolcs Ferenc
a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára

– Minek köszönheti Magyarország, hogy másodszorra is elnyerte a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét?

– Ezt elsősorban azzal érdemeltük ki, hogy a magyar kormány holokauszttal kapcsolatos politikája világos, és a szövetség 31 tagállama számára elfogadható, sőt meggyőző. Hazánk az elmúlt években bizonyította a témával kapcsolatos érzékenységét, elkötelezettségét. Gondoljunk arra, hogy 2000-ben bevezettük a holokauszt emléknapját, megvalósult a budapesti Holokauszt Emlékközpont, és a kormány 2012-ben Wallenberg emlékévet, 2014-ben pedig egy teljes emlékévet szentelt a témának.

– Milyen célkitűzéssel indul neki hazánk a jövő márciusig tartó soros elnökségnek?

– A szervezetnek alapvetően három célja van: a holokausztra való emlékezés, az oktatás előmozdítása és a kutatótevékenység támogatása. Ezen hármas célrendszer tehát egy nemzetközi narratívát próbál meghatározni. A soros elnökség alatt Magyarország az antiszemitizmus elleni küzdelem kérdését és a romák elleni népirtás ügyét, illetve az európai roma közösségek helyzetét állítja előtérbe.

– Milyen események várhatók az elnökség alatt Magyarországon?

– Három nagy nemzetközi konferenciát szerveznek, egyet Budapesten, a másikat Debrecenben. Utóbbinak van egy szimbolikus üzenete is, mégpedig annak bizonyítása, hogy a vidéki zsidóság is újraéledt hazánkban. Erre a kiváló példa Debrecen, ahol a zsidó közösség jelentős vallási életet él.