Amerika a jelek szerint kész fegyvert szállítani Ukrajnának, az európai országok túlnyomó többsége azonban ellenzi a konfliktus „felturbózását”. Kijev „kémügyekkel” igyekszik feltüzelni a lakosság harci kedvét.
A kelet-ukrajnai helyzet egyre reménytelenebb (Fotó: Reuters/Maxim Shemetov)
Polgárháború, csődben lévő gazdaság, az új hatalom minden szintjét érintő korrupciós ügyek, látványos gazdasági reformintézkedések – hivatalosan ez mind az ukrán törvényhozók napirendjén szerepel. Tegnap azonban az ukrán parlament legfontosabb dolgának azt tartotta, hogy átírja a történelmet: a rada egy törvénnyel kiírta az ukrán elnökök névsorából a tavaly a Majdan tüntetői által megbuktatott Viktor Janukovicsot. A döntésre azért volt szükség, mert az új hatalom jogászai is rájöttek, hogy a hatalomváltás nem volt törvényes, így tulajdonképpen eddig a határozatig Petro Porosenko mellett egy másik legitim államfő is létezett.
Hasonlóan politikai burleszkbe illő a keddi, elnöki hivatal elleni „ostrom” új értelmezése is. Mint ismeretes, Porosenko adminisztrációját – az elnök közben egyébként Harkivban volt – több száz tüntető ostromolta meg, áttörve a nemzeti gárda sorfalát is. A kiérkező erősítés visszaszorította őket. Az ukrán belügyminisztérium kedd esti közleménye szerint csak békés tiltakozásról volt szó, mindössze a sajtótájékoztató helyszínén különböztek össze - a rendkívüli állapot bevezetését, a katonai vezetés leváltását, valamint a Délkelet-Ukrajnában a szakadárok gyűrűjébe esett csapatok kivonását követelő – tüntetők a hatóságokkal. Tegnapra azonban kiderült, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vette saját vezérkara egyik alezredesét és a „Donyecki Népköztársaság egy tagját”, aki „a bűnszervezet” más tagjaival együtt tiltakozóakciókra bujtott fel önkéntes alakulatoktól „dezertált” katonákat és más „egyenruhásokat”.
Ezen kívül „felnagyította az ukrán fegyveres erők harctéri veszteségeit, és tiltakozóakciókra bujtogatta bajtársait. Szakadár társával együtt diverzáns- és kémhálózatot épített ki az ország területén”. Mindezt annak fényében, hogy az ukrajnai mozgósítás látványos kudarcba fulladt, országszerte tömegesen tiltakoznak a háború ellen, és az eddig feltétlenül hűségesnek tartott Ajdar önkéntes zászlóalj katonái is naponta tüntetnek Kijevben.
A fenti hírek nyugati kommentárok szerint is leginkább azt hivatottak leplezni, hogy a Donyeck melletti „debalcevei katlanban” szorult majd tízezer ukrán katona helyzete egyre reménytelenebb – a hírek szerint öt kárpátaljai esett el, köztük egy magyar-ukrán vegyes házasságból származó katona is. A kitörési kísérleteket a szakadárok meggátolták, s immár a levegőből sem tud hatékony támogatást nyújtani Kijev, a napokban három katonai gépet lőttek le a felkelők.
Petro Porosenko a ma Kijevbe látogató John Kerry amerikai külügyminiszterrel már fegyverszállításokról is tárgyal. Washington egyre inkább elszánt az ukrán hadsereg hivatalos felfegyverzése iránt, tegnap Ashton Carter, Barack Obama védelmi miniszter „jelöltje” szenátusi meghallgatásán egyértelműen kiállt a szállítások mellett. Obama a jövő héten tárgyal Angela Merkellel Ukrajna felfegyverezéséről, az európai országok azonban, Lengyelországot leszámítva, ellenzik a lépést. Tegnap Berlin után Párizs is határozottan közölte, szó sem lehet fegyverszállításokról. Nem utolsó sorban azért, mert az EBESZ megfigyelői szerint az ukrán haderő január 27-én bizonyítottan tiltott kazettás bombákkal támadta Luhanszk lakónegyedeit, a helyszínen foszforlövedékekre utaló nyomokat is találtak.
