Külföld
Moszkva továbbra is komoly tényező
Orbán Viktor az EU-csúcs után megerősítette, hogy a Juncker-csomag nem érinti a tagországoknak korábban megítélt pénzeket
Oroszország „komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is” - mondta a magyar miniszterelnök, aki szerint nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni rá. Orbán Viktor erről az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli tanácskozását követően beszélt, ahol – a megszokottól eltérően – már az első nap sikerült minden napirendi kérdésben egyetértésre jutni.
A kormányfő elmondta, vannak olyan uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok - tette hozzá - nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért.
Ukrajnának a korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdnyi támogatásra lenne szüksége - közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll.
A csúcstalálkozó egyik fő témájáról, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomaggal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Mint mondta, ez „megkönnyebbülésre okot adó hír a középeurópaiak számára”.
Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek nevezte, hogy szabad-e bármire - a jelen esetben a növekedésösztönző csomag megvalósítására - hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a két legjelentősebb kihívásról, vagyis a befektetések beindításáról és a keleti szomszédság helyzetéről egyeztetettek. Megjegyezte, hogy a cél a beruházások beindítása, az ennek magjául szolgáló alapnak pedig jövő júniusig fel kell állnia, ám az Európai Beruházási Bank már jóval ez előtt, januárban elkezdi a projektek finanszírozását. A Jean-Claude Juncker
európai bizottsági elnök által bejelentett alap a tervek szerint 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank által kihelyezett hitelek felhasználásával, túlnyomó részt magántőke mozgósításával összesen 315 milliárd euró beruházást tervez megvalósítani a következő három évben.
Eközben az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításától óvott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva. Aki gazdasági úton térdre akarja kényszeríteni Oroszországot, az téved, ha azt gondolja, hogy ez javít
Európa biztonságán - vélekedett a szociáldemokrata politikus.
Szijjártó hétfőn az orosz fővárosba utazik
Semmilyen oka nincs a magyar kormányzatnak azt feltételezni, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről megkötött szerződésekhez valamely fél ne tartaná magát – hangsúlyozta hétfői moszkvai látogatásával kapcsolatban a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint arra a felvetésre, hogy egyes hírek szerint gazdaságának nehéz helyzete miatt Oroszország el kell hogy halassza az energetikai beruházásokat, azt mondta, ezt nem kell szóba hoznia kinti tárgyalásain, tervei szerint a téma nem lesz napirenden. Hozzátette:
a Roszatom atomenergetikai vállalat eddigi nemzetközi vállalásai arról tanúskodnak, hogy megbízható partner. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Moszkvába kifejezetten azért utazik, hogy az energetikai együttműködésről tárgyaljon. A külgazdasági miniszter hangoztatta, meg kell találni azt az útvonalat, amelyen a Délkelet-Európába érkező - akár orosz, akár azeri eredetű - gáz eljuthat Közép-Európába. A kormányzat tárgyal majd azokkal az országokkal is, amelyek egy lehetséges új beruházás útvonalán fekszenek. Az orosz gazdaság helyzete kapcsán a külügyi tárca vezetője hangsúlyozta, Magyarországnak saját érdekeiből kell kiindulnia, amelyek európai érdekek is.