Nem a nyári, hanem a téli időszámításra kellene itthon áttérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség annak kapcsán, hogy az egész Európai Unióban eltörölnék az óraátállítást. Egy másik hazai javaslat szerint viszont nem az órák tekergetésével van a gond, hanem Magyarország időzónáját szükséges megváltoztatni.
Múlt pénteken egy interjúban az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker arról beszélt, meg kell szüntetni az évenkénti kétszeri óraátállítást, és a nyári időszámításra kell áttérni, mivel az erről indított európai konzultáción az emberek nyolcvan százaléka így döntött. Ugyanakkor itthon közleményt adott ki a Magyar Alvás Szövetség, amelyben kijelentette, hogy a kétféle módi megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból jó dolog, ugyanis az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának megzavarása az emberi szervezetre negatívan hat. Például rosszabb a közérzetünk, nehezebben koncentrálunk, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel. A nyári időszámítás viszont télen, sötétben is korai kelést jelentene, decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még sötétség uralkodna kint. Így szerintük nem a nyári, hanem a téli időszámításra való áttérés a legésszerűbb döntés.
Gazdaságilag problémás lehet, ha az uniós tagállamok nem hoznak egységes döntést az óraállítás ügyében – mondta tegnap Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa az M1 csatornán. Hozzátéve, nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, és az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkájukat.
Van itthon egyébként egy olyan csoport, amely szerint az óraátállítás szükséges rossz, és az emberek azért nem szeretik, mert rossz időzónában vagyunk. Nem az óraátállítás ellen vagy mellett érvelnek, hanem a kezdeményezés szerint – amihez Facebookon már több, mint négyezerhétszázan csatlakoztak – Magyarországnak át kellene térnie a jelenlegi közép-európai GMT+1-es időzónáról a kelet-európai GMT+2 időzónára. Így egy órával később sötétedne, ami azért lenne jobb a mostaninál, mert a nappali világosság és a legtöbb ember ébrenléti ideje közelebb kerülne egymáshoz, több időt is tudnánk a szabadban tölteni, nem utolsó sorban pedig évente száztizenhárom Gigawattórányi (GWh) energiát takarítanánk meg. Nyáron megszűnnének a nagyon korán világos reggelek, télen pedig nem lenne olyan korán sötét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időmérleg kutatásai is azt igazolják, hogy a legtöbben reggel 7 és este 22 óra közt vannak fönn – magyarázta lapunknak a kezdeményezés ötletgazdája, Herman Gábor. A telekommunikációs mérnök számításokat is végzett, e szerint a március 25-től szeptember 13-ig este nyolc előtt nem menne le a Nap. Most ez az időszak két és fél hónappal rövidebb.
Herman Gábor szerint, ha az unióban meg is szavazzák az óraátállítás eltörléséről szóló törvényt, minimum egy-két év kell, hogy ezt itthon is bevezessék. Hozzátette, míg az óraátállítás eltörléséről az Európai Unió (EU) dönt, a időzónát az ország maga választja meg. Így ha az EU-n átmegy a törvény, akkor itthon egy pontos igényfélmerést kellene végezni az időzónaváltásról. Ebből kiderülhetne, hogy az esti vagy a nyári világosság fontosabb a társadalom többségének – tette hozzá.
Gazdaságilag problémás lehet, ha az uniós tagállamok nem hoznak egységes döntést az óraállítás ügyében – mondta tegnap Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa az M1 csatornán. Hozzátéve, nagyon sok multinacionális vállalat működik Európában, amelyek összedolgoznak, és az eltérő időszámítás nehezítené a közös munkájukat.
Van itthon egyébként egy olyan csoport, amely szerint az óraátállítás szükséges rossz, és az emberek azért nem szeretik, mert rossz időzónában vagyunk. Nem az óraátállítás ellen vagy mellett érvelnek, hanem a kezdeményezés szerint – amihez Facebookon már több, mint négyezerhétszázan csatlakoztak – Magyarországnak át kellene térnie a jelenlegi közép-európai GMT+1-es időzónáról a kelet-európai GMT+2 időzónára. Így egy órával később sötétedne, ami azért lenne jobb a mostaninál, mert a nappali világosság és a legtöbb ember ébrenléti ideje közelebb kerülne egymáshoz, több időt is tudnánk a szabadban tölteni, nem utolsó sorban pedig évente száztizenhárom Gigawattórányi (GWh) energiát takarítanánk meg. Nyáron megszűnnének a nagyon korán világos reggelek, télen pedig nem lenne olyan korán sötét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időmérleg kutatásai is azt igazolják, hogy a legtöbben reggel 7 és este 22 óra közt vannak fönn – magyarázta lapunknak a kezdeményezés ötletgazdája, Herman Gábor. A telekommunikációs mérnök számításokat is végzett, e szerint a március 25-től szeptember 13-ig este nyolc előtt nem menne le a Nap. Most ez az időszak két és fél hónappal rövidebb.
Herman Gábor szerint, ha az unióban meg is szavazzák az óraátállítás eltörléséről szóló törvényt, minimum egy-két év kell, hogy ezt itthon is bevezessék. Hozzátette, míg az óraátállítás eltörléséről az Európai Unió (EU) dönt, a időzónát az ország maga választja meg. Így ha az EU-n átmegy a törvény, akkor itthon egy pontos igényfélmerést kellene végezni az időzónaváltásról. Ebből kiderülhetne, hogy az esti vagy a nyári világosság fontosabb a társadalom többségének – tette hozzá.
