Elhibázott parancsnoki intézkedés vezethetett a bőnyi rendőrgyilkossághoz, a szélsőségesként ismert tettesnél, Győrkös Istvánnál tartott házkutatáshoz mindenképpen indokolt lett volna előzetesen a Terrorelhárítási Központ segítségét kérni – közölte lapunk kérdéseire Horváth József biztonságpolitikai szakértő.
Több szempontból is elrontott, parancsnoki szinten átgondolatlan akciószervezés állhat a szerdai bőnyi tragédia hátterében, amelyben a közismerten szélsőséges nézeteket valló, radikális jobboldali szervezetet alapító és vezető Győrkös István agyonlőtte a Nemzeti Nyomozó Iroda vele szemben intézkedő munkatársát – közölte lapunk kérdésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő. A szakember szerint biztosan nem a huszonöt éves tapasztalattal rendelkező, kiemelt főnyomozóként dolgozó Pálvölgyi Péter, illetve a vele lévő társai találták ki, hogy benéznek Győrköshöz, mivel egy tervezett házkutatásra érkeztek, amelyet a feletteseiknek több szinten is jóvá kellett hagyniuk, ugyanakkor bírói engedély is kellett hozzá. Győrkös Istvánról évtizedek óta tudni lehetett, hogy milyen szélsőséges elveket vall, ahogy azt is, hogy korábban jogerősen elítélték már lőszerrel, lőfegyverrel visszaélés miatt. A szerdai rendőrségi akció is azért indult, mert hatósági információk szerint a hetvenhat éves férfi illegálisan tartott fegyvereket rejtegetett a lakásán, és a sejtés be is igazolódott, Pálvölgyi Pétert egy speciális kivitelű, szovjet gyártmányú Kalasnyikovból leadott lövés ölte meg. Bár Győrkös azt állítja, hogy nem állt szándékában tüzet nyitni, a gépkarabélyt a történtek előtt akkor is csőre kellett tölteni, és sorozatlövő állásban kibiztosítani, ezeket a mozdulatokat pedig nem lehet véletlenül elvégezni, mindegyikhez szándékos erőhatás szükséges. Egy gyakorlott lövész – amilyen a gyanúsított is lehet – ugyanakkor azt is tudja, hogy a sorozatot lövő gépfegyver elhúzza kezelője karjait, így egy zárt térben, például egy házban a lövedékek szinte bárhova csapódhatnak.
Horváth József szerint a terhelt természetét jellemzi az is, hogy egy hivatalos rendőri intézkedés közben – amikor a nyomozók már közölték vele, hogy mit keresnek a lakásánál – fegyvert rántott. A szakember szerint Györkös előéletét ismerve a bőnyi tragédia megelőzésére mindenképpen indokolt lett volna a Terrorelhárítási Központ (TEK) előzetes értesítése, mivel a szervezet bevetési egységei emberélet veszélyeztetése nélkül is meg tudták volna oldani a gyanúsított ártalmatlanítását.
Egyelőre nem ismert, hogy Pálvölgyi Péter társai közül ki lőtte meg Györköst, akinek védője szerint a férfi ezután az egyik szobájába menekült, hamarosan csörgött a mobiltelefonja, és a TEK vezetője, Hajdu János hívta, akivel egyeztetett, és letette a fegyvert, majd az időközben kiérkezett kommandósok elfogták és elsősegélyben részesítették, mielőtt átadták a mentőknek. Győrkös nem azonnal támadt a rendőrökre, velük először a kertkapuban beszélt, a nyomozók elmondták, miért érkeztek, majd akkor kezdett lövöldözni, amikor a házába léptek.
A férfi azt állítja, hogy nem akart megölni senkit, csak rá akart ijeszteni a rendőrökre, mivel biztos volt abban, hogy őrizetbe veszik, amiért illegálisan tartott fegyverek vannak a házában, célja pedig az volt, hogy hátráltassa az előállítását.
