A tisztázatlan körülmények ellenére szinte mindenkinek van tippje, véleménye a lúgos orvos ügyéről. Az érzelmi alapú bűncselekmények hátteréről Agárdi Tamás pszichológussal, írásszakértővel beszélgettünk.
- A lúgos orvos történeteként elhíresült ügyben valamiért mindenki - a sajtó, a hírfogyasztók és az egész közvélemény - úgy érzi, hogy állást kell foglalnia. Ha az eset hétköznapi emberekkel történik meg, szinte biztos, hogy nem lett volna belőle szenzáció. Miért misztifikálják az emberek az orvosi hivatást, és miért látnak másképp egy büntetőügyet, ha annak egy orvos az érintettje?
- Az emberek az orvosban a segítőt látják, aki felesküdött arra, hogy másokat gyógyítson. Ebbe az általános képbe sokaknak nem fér bele, hogy az orvos is éppolyan gyarló ember, mint bárki más, neki is vannak rossz napjai, érzelmi hullámvölgyei, ő is lehet dühös, indulatos. Ugyanakkor ismertek korábbi esetek, az egyik ilyenben orvos követett el szörnyű gyilkosságot, feldarabolta a feleségét egy Balaton-parti településen.
- A tanult, intelligens emberekről a legtöbben mégis úgy tartják, hogy ők jobban tudnak uralkodni az érzelmeiken, kritikus helyzetekben is megfelelően tudnak viselkedni, reagálni az őket érő impulzusokra. E közvélekedésnek nincs alapja?
- Mindenkiben ott van az ősember, a vadállati ösztön, ezért ha bárkit - legyen az egy kivételesen intelligens ember - megfelelő inger ér, akkor ezek a szunnyadó erők akár robbanásszerűen is előtörhetnek. Hangsúlyozom, hogy a lúgos orvos eseteként ismert ügyet nem ismerem behatóbban, mint bármely más hírfogyasztó, a vádlott bűnösségének kérdésében pedig nem foglalok állást, az a bíróság feladata.
- A lúgos orvos ügyében rengeteg az ellentmondás, a felderítetlen, vagy annak tűnő körülmény, amelyek sem a nyomozáskor, sem a büntetőper harmadfokára nem tisztázódtak. Az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy ha a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy ha mégsem ő volt, a támadás érzelmi alapúnak tűnik. Elégséges lehet erre bírói ítéletet alapozni?
- Egyetértek azzal, hogy a bűncselekmény - a nemi szerv szándékos roncsolása - érzelmi indíttatást sejtet. És valóban, annyi az ellentmondásos részlet a sértett vallomásaiban is, hogy azokat talán jobban körül kellett volna járni a vizsgálatban. A hölgy beszámolója, miszerint nem ismerte fel a férfit, aki korábban évekig a partnere volt, és beengedett a lakásába egy maszkos, bukósisakos embert, akivel elbeszélgetett, nos ezek valóban nem életszerű állítások. És bár a támadás érzelmi alapúnak tűnik, igazságügyi szakértőként kijelenthetem, hogy a szakértői munka alapja, hogy az ismert tényekből vonunk le logikus következtetéseket. Ezeket azonban csak úgy szabad megtenni, hogy ne minősítsenek, hanem mérlegelve mondják ki: amit az egyik vagy a másik fél állít, az úgy lehetett-e, vagy sem.
- Rekonstruálható az indulati, érzelmi hátterű bűncselekmények háttere?
- Fontos tisztázni, hogy az indulati bűncselekményeknek két fajtájuk van. Az egyik, az ismertebb, például egy vita hevében kialakuló tettlegesség. A másik, amikor egy sértett ember bosszúra készül, megtervezi, kiforralja a támadás részleteit, időt szán a felkészülésre, miközben csak arra koncentrál, és eközben a tudata egyre inkább beszűkül. Az, hogy a fenti ügy támadója lemosta a sértett testéről a maró lúgot, betakargatta, az utóbbira, az eltervezettségre utal. Az ilyen bűncselekmények hátterének, az tettes elkövetéskori tudatállapotának felmérése pszichiátriai feladat, vannak rá módszerek, arról azonban nincs tudomásom, hogy az adott ügyben ezek közül melyeket alkalmazták a szakértők.
- Profánnak tűnhet, de egy, a fentihez hasonló ügy megoldható lenne, ha a felek igazat mondanának. Arra van módszer, hogy ki lehessen deríteni, ki ferdíti el a valóságot?
- Pszichológiai módszerrel kideríthető, hogy ki hazudik, a sértettet azonban semmi nem kötelezi erre. Ha mindkét fél beleegyezne egy ilyen vizsgálatba, nagyobb eséllyel ki lehetne deríteni a történtek hátterét.
Tartogathat még meglepetéseket az eljárás
A Kúria két hónapja új másodfokú eljárásra kötelezte a Fővárosi Ítélőtáblát a lúgos orvos ügyében, a táblabíróság korábban négyről kilenc évre súlyosbította B. Krisztián szabadságvesztését. A jogszabály értelmében az Ítélőtáblának a Kúria megalapozatlanságot kimondó verdiktje ellenére sincs kötelezettsége újabb bizonyítás megnyitására, sőt erre csak nagyon szűk határokon belül van lehetősége. A táblabíróság dönthet úgy, hogy visszaküldi első fokra az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Ebben az esetben még a törvényszék is megteheti, hogy pótnyomozásra utalja vissza az ügyet, mivel számos olyan körülmény van az eljárásban, ami a rendőrségi vizsgálatban megválaszolatlan maradt, ugyanakkor eldöntheti a vádlott érintettségét, szerepét.
