A kötelező és ajánlott védőoltások alkalmazásának szükségességére figyelmeztetett az először Romániában, majd Kelet-Magyarországon megjelent kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) legmagasabb biztonsági követelményeknek is megfelelő (BSL-4) virológiai laboratóriumának vezetője.
Jakab Ferenc virológus, egyetemi docens hétfőn az MTI érdeklődésére a megbetegedésekre utalva hangsúlyozta: ha bármilyen okból fellazul az oltási háló, akkor járványok lesznek, ugyanis az érintett kórokozók nem tűntek el, csak a népesség nagyszázalékú immunizálása miatt nem kerülnek előtérbe.
Abban a pillanatban, hogy "rés keletkezik a pajzson", elkezdődnek a megbetegedések - fogalmazott, arra utalva, hogy a Románia nyugati, délnyugati megyéiben tapasztalt kanyarós megbetegedésekért a szomszédos ország egészségügyi minisztériuma szerint egy "felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy "sajnos Magyarországon is elindult egy káros oltásellenes kampány". Egyúttal cáfolta, hogy a vakcinák és hordozóanyagaik veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, majd közölte: azokat évtizedeken keresztül nagy populációkon tesztelték.
Szintén cáfolta azt az oltásellenes érvek között előkerülő elképzelést, miszerint a vakcinázás csak a gyógyszergyárak bevételeit növeli. Erről azt mondta, hogy a "gyógyszercégek hasznának csak igen kis százaléka származik az oltóanyagok gyártásából". A szakember a nagy járványok elkerülése szempontjából prioritásnak nevezte a kötelező védőoltások - köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás - beadatását.
Az ajánlott vakcinákra kitérve jelezte: ezek alkalmazása azért javasolt, mert olyan tendenciákat vetítenek előre, amelyek "sajnos mindig bejönnek".
A víruskutató kijelentette: a történelemben számtalan példa volt arra, hogy védőoltások járványokat megállítva emberéletek millióit mentették meg. Ezek közül a fekete himlő, a sárgaláz kórokozói és a járványos gyermekbénulást előidéző poliovírus elleni hatékony programokat említette.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel közölte: a kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal beoltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
Beoltják a kórházi dolgozókat
Megkezdik a makói kórház dolgozóinak beoltását a kanyarófertőzés ellen védettséget biztosító vakcinával - közölte Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója hétfőn a helyszínen.
A szakember újságíróknak az oltóanyag megérkezését követően elmondta, az intézmény 420 dolgozója közül a tisztiorvosi szolgálat szakemberei az életkor és az oltási előzmények alapján választják ki azokat, akiknek be kell adni a vakcinát.
A kórház minden dolgozója műszakkezdés előtt kikérdezésen vett részt, közülük egy újabb embernél felmerült a kanyarófertőzés gyanúja. Ezzel tizenegyre nőtt a kanyarógyanús dolgozók száma, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést - közölte a főigazgató.
A makói kórházban négy újszülöttet ápolnak, ők - ha szükséges - a kanyaróval szembeni ellenanyagot kaphatják meg, amely alkalmas a betegség kivédésére - tudatta a szakember.
Kallai Árpád elmondta: a makói kórház munkatársai fölvették a kapcsolatot valamennyi olyan pácienssel, aki a héten valamilyen fekvőbeteg-ellátást igénylő beavatkozásra, műtétre vagy vizsgálatra volt előjegyezve, így ők már meg sem jelentek hétfőn. Egy makói pácienst pedig Hódmezővásárhelyen operálnak meg.
A hódmezővásárhelyi kórházban - ahol több mint 28 ezer, a makói intézményhez tartozó páciens ideiglenes ellátása történik - átszervezték a munkát annak érdekében, hogy a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. A tervezett műtétek egy részét elhalasztották, csak a daganatos betegek operációit, illetve a hosszabb előkészítést igénylő beavatkozásokat végzik el - tette hozzá a főigazgató.
A tisztifőorvosi hivatal korábban felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fején, az arcán, akkor azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálat idején a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben.
OEK-főigazgató: nincs veszélyben a lakosság a kanyarómegbetegedések miatt
Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben - mondta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Oroszi Beatrix azt mondta, a kanyaró elleni oltás 1969-es bevezetése előtt több nagy kanyarójárvány is volt az országban, tehát akik akkor megbetegedtek, feltehetően védettek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek, és 1989-től, amikortól ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent.
A szakember közölte, hogy hétfőn megérkezett a makói kórházba az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdhetik a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását. Hozzátette: aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amely során az ellenanyagot juttatják a szervezetbe.
Az oltás annak beadása után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható - jelezte.
Kitért arra, hogy Romániában kanyarójárvány van. 2016. január és idén február között 3071 beteget regisztráltak, tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást.
Oroszi Beatrix elmondta azt is, hogy a magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség. A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát - közölte.
A főigazgató hozzátette: a kilenc igazolt fertőzöttből egy ember a makói kórház betege volt. Kiemelte, a makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet. "A lakosság veszélyeztetettsége minimális, és elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és főként Romániából érkező beteget láttak el" - mondta a főigazgató.
Oroszi Beatrix hangsúlyozta: most a legelső és legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák, és a betegségben érintettek, illetve családtagjaik megkapják az oltásokat, azonban azt, hogy behurcolt esetek ne forduljanak elő, nem tudják megakadályozni.
