A magyarországi folyókon összesen már csaknem 675 kilométeren van érvényben árvízi készültség, többségén elsőfokú, de a Felső-Tiszán, nagyjából 28 kilométeres szakaszon már harmadfokú készültség mellett védekeznek a szakemberek, a belvízzel elöntött területek nagysága már a 41 ezer hektárt is meghaladja - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság csütörtökön az MTI-vel.
Helyettes államtitkár: A víz a gazdaságfejlesztés hajtóereje is
A víztöbblet és a vízhiány egyaránt katasztrófához vezet, ugyanakkor a víz nemcsak környezeti elem, hanem erőforrás, a gazdaságfejlesztés hajtóereje is - hangoztatta a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) víztudományi karának létrejötte alkalmából szervezett ünnepi szenátusi ülésen, csütörtökön Baján. Hoffmann Imre kiemelte, hogy Magyarország a vízgazdálkodás területén kiszolgáltatott helyzetben van, ugyanakkor elismert vízügyi nagyhatalom, ami a tudomány és a gyakorlat, például az árvízi védekezés területén is tapasztalható. A helyettes államtitkár a vízügyi ágazat mérföldkövének nevezte, hogy a víztudományi képzés az NKE-re került. A vízgazdálkodás rendkívül sokrétű ismeretet igényel a szakmunkástól a minősített kutatóig. Éppen ezért, valamint a vízügy globális és nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel kezdeményezte a belügyminiszter a vízügyi szakemberképzés integrálását a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe - mondta. A vízügyi ágazat nehézségeiről elmondta: a létszámcsökkenés mellet komoly problémát jelent, hogy a dolgozók több mint harmada ötvenévesnél idősebb, a harmincévesnél fiatalabbak aránya pedig csak néhány százalék. Az elmúlt három évben a vízügyi igazgatási szervek szakemberállományának mintegy negyede kicserélődött, az érkezők jelentős részének pedig nincsen ágazati tapasztalata, gyakorlata - ismertette. Hozzátette: hosszú távon az alap- és középfokú képzést is magába foglaló, gyakorlatorientált oktatás jelentheti a megoldást. Bíró Tibor, az NKE víztudományi karának dékánja székfoglaló beszédében azt mondta, a bajai felsőoktatástól a vízügyi ágazat mindig is az utánpótlás biztosítását várta. Nagy a felelősség, hiszen amíg a földi lét alapját a víz jelenti, addig vízgazdálkodási szakemberekre mindig szükség lesz - fogalmazott. Patyi András, az NKE rektora hangsúlyozta: az egyetem arra vállalkozik, hogy az összegyűjtött és rendszerezett tudással, valamint a tudomány egészével a vízügy, a magyar vizek szolgálatába álljon.
Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) csütörtöki jelentése szerint Magyarországon jelenleg 647 km-en van elrendelve elsőfokú árvízvédelmi készültség. Ezek érintik a Felső-Tiszát, a Szamost, Krasznát, a Bodrogot, a Tarnát, a Túrt és a Zagyvát.
A jelentésben kifejtették: a Tisza Záhony alatti szakaszain feltorlódott jég duzzasztó hatására a Záhony térségében az elmúlt órákban lassan tovább emelkedtek a vízszintek. Szerda este óta szinte folyamatos emelkedés volt észlelhető, melyek eredményeként csütörtökön 13 órakor 727 centiméteres vízállást észleltek - írta az OMIT, megjegyezve: a Záhonynál valaha mért eddigi maximális érték 758 centiméter.
A Tisza Záhony és Tokaj közötti szakaszain másodfokú készültségi szintek körüli, lejjebb, Tiszalöktől kezdődően pedig az elsőfokú szinteket megközelítő, helyenként azokat meghaladó vízállások valószínűsíthetőek. A mellékfolyók közül a Bodrogon és a Körösök vízrendszerén szintén I. fok közeli vízállások várhatóak.
A belvíz miatt összesen 35 szakaszon védekeznek, tizennégy szakaszon másodfokú, huszonegy szakaszon elsőfokú a készültség. A belvízzel elöntött terület nagysága 41 700 hektár, ebből több mint 22,5 ezer hektár vetés-szántó. A következő napokban jelentős csapadék nem várható, de a lefolyást lassítani fogja, hogy a hidegfront hatására éjszakánként lefagynak az elöntések.
A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő időszakban szinte mindenhol maradnak az éjszakai fagyok, de a korábbihoz hasonló extrém alacsony értékekre inkább csak a Tisza keleti, északkeleti, határainkon túli, magasabban fekvő területeken lehet számítani. A legfrissebb előrejelzések alapján tartósan csapadékmentes időjárás várható - tették hozzá. Kitértek arra is, hogy az enyhülés miatt a Duna magyarországi szakaszain a jég teljesen eltűnt.
Az eső és a hóolvadás következtében elsősorban a Tisza vízrendszerében alakultak ki kisebb-nagyobb vízszintemelkedések. Ezek a Tiszán és a mellékfolyókon folyamatosan bontják fel maguk előtt az álló jeget.
A Rábán érkező árhullám által megemelt jégtáblák ezen a kanyargós szakaszon nem tudtak továbbúszni, torlódás alakult ki, amely jelentősen megemelte a vízszintet. A kialakult vízszint, illetve az azon érkező jégtáblák megközelítették a rábahídvégi híd alsó élét. Az érintett szakaszokon a vízügyi szakemberek ideiglenes vízmércéket, és éjszakai figyelőszolgálatot állítottak fel. A területileg illetékes Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felvette a kapcsolatot a hidakat kezelő közúti és vasúti szakemberekkel - olvasható az OMIT jelentésében.
