Krónika
Ideje komolyan venni az időjárás szélsőségeit, mert lassan rámehet az emberiség
Hiába van április, New Yorkba visszatért a havazás, és a Golf-áramlat gyengülése is kockázatot jelent
Úgy tűnik, a New York-iak a rekordhideg tél után sem menekülnek még a fagyoktól. Bár a naptár már áprilist mutat, a hét elején még tizennégy centiméternyi hó borította a Central Parkot. Belepte a hó a Yankees baseballcsapat stadionját is, így el kellett halasztani a hivatalos megnyitót. Szakértők szerint harminchat éve nem volt ilyen nagy áprilisi havazás a metropoliszban, az esős-havas napok pedig folytatódnak. Összességében egyébként a 2017–2018-as téli időszakban az átlagosnál csaknem negyven centivel több hó esett New Yorkban.
A szokatlan időjárásra az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése is magyarázatot adhat, mely szerint gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események az utóbbi harminchat évben, mint korábban. Az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. Az aszályos napok, erdőtüzek, zivatarok és viharok száma is megkétszereződött 1980 óta. Míg az Egyesült Államokban 1980-ban tízmilliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, 2015-ben majdnem húszmilliárd volt ez az összeg.
Az összefoglaló – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is ismertetett – foglalkozik azzal a kockázattal is, amit a Golf-áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene. Emiatt ugyanis egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna. A klímakutatók között vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba. Hiszen egyrészt a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt olvad a grönlandi jég. A gyengülő és kanyargósabb futóáramlásnak szerepe van az Északi-sarkvidék gyors felmelegedésében, illetve az Európában és az Egyesült Államok keleti részén bekövetkező kemény fagyok kialakulásában is.
A klímaváltozás nem csak hideggel fenyeget, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, Ausztráliában olyan forróvá válhat az időjárás, hogy az jócskán megnövelheti a hőség miatti halálozást. Német kutatók azt is kiszámolták, hogy minden egy kilogramm szén-dioxid, amelyet ma kibocsátunk, a hegyekben tizenöt kilogramm gleccserjég elolvadását jelenti hosszú távon.
A szokatlan időjárásra az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése is magyarázatot adhat, mely szerint gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események az utóbbi harminchat évben, mint korábban. Az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. Az aszályos napok, erdőtüzek, zivatarok és viharok száma is megkétszereződött 1980 óta. Míg az Egyesült Államokban 1980-ban tízmilliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, 2015-ben majdnem húszmilliárd volt ez az összeg.
Az összefoglaló – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is ismertetett – foglalkozik azzal a kockázattal is, amit a Golf-áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene. Emiatt ugyanis egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna. A klímakutatók között vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba. Hiszen egyrészt a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt olvad a grönlandi jég. A gyengülő és kanyargósabb futóáramlásnak szerepe van az Északi-sarkvidék gyors felmelegedésében, illetve az Európában és az Egyesült Államok keleti részén bekövetkező kemény fagyok kialakulásában is.
A klímaváltozás nem csak hideggel fenyeget, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, Ausztráliában olyan forróvá válhat az időjárás, hogy az jócskán megnövelheti a hőség miatti halálozást. Német kutatók azt is kiszámolták, hogy minden egy kilogramm szén-dioxid, amelyet ma kibocsátunk, a hegyekben tizenöt kilogramm gleccserjég elolvadását jelenti hosszú távon.