A hétvégén már ötezredik napját töltötte a Marson az Opportunity űrszonda, miközben a NASA egy űr-tengeralattjáróval a Titánt is meghódítaná.
Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA Mars Exploration Rover programjának második marsjárója 2004. január 25-én landolt a vörös bolygón, három héttel a Spirit (MER-A) után. Azóta már több mint kétszázhuszonötezer fényképet küldött a Földre, és február 17-ével az ötezredik napját töltötte a Marson. Ezzel a golfautó méretű robot jócskán felülmúlta az építők várakozásait, ugyanis eredetileg csak kilencvennapos küldetést terveztek, mert nem hitték, hogy a napenergiával hajtott jármű kibírja a Marson töltött első telet.
A Spirittel 2010-ben megszakadt a kapcsolat, viszont az Opportunityn kívül 2012 óta már a Curiosity is kutat a bolygón.
A NASA korábban azt is bejelentette, hogy a Kepler űrteleszkóp K2-missziója keretében kilencvenöt, Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. Mára mintegy háromezer-hatszáz ilyen exobolygó vált ismertté, köztük Föld méretű kőzetesek és a Jupiterhez hasonló gázóriások is vannak.
A Washingtoni Egyetem segítségével egy űr-tengeralattjáró fejlesztésébe is belefogtak, amely 2025-ben indulhat a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra. Ez az egyetlen hely Naprendszerünkben, ahol folyékony halmazállapotú anyag található helyenként mínusz százhetvenkilenc fokos hőmérsékleten, mégis van esély Földön kívüli élet kialakulására.
A kutatókamera tesztelésére egy kamrában metán-etán-esővel és hóval szimulálják a Titán vizeiben uralkodó extrém viszonyokat.
Ezzel párhuzamosan vasárnap ért véget egy izraeli kutatócsoport négynapos Mars-szimulációja a Negev-sivatagban. A D-Mars kísérlet a vörös bolygóra geológiailag is hasonlító vidéken tesztelte, hogyan lenne megvalósítható a műholdas kapcsolattartás, a sugárzásmérés, vagy az élet nyomainak kutatása a talajban.
