Egy bélyegnyi helyen a világ összes könyve

A fejlesztés alapjául Richard Feynman néhai amerikai fizikusnak a hatvanas években bemutatott ötletei szolgáltak. A bitek és bájtok tárolására egy rézfelületen elhelyezett klóratomrács szolgál. A szakemberek az atomoknak azt a tulajdonságát használták ki, hogy egy lapos fémfelületen önállóan rendeződnek kétdimenziójú ráccsá, különleges lyukakat alkotnak, így kevesebb is elég belőlük, hogy egy területet teljesen lefedjenek.

Az adatok tárolásához a tudósoknak jelenleg egy úgynevezett raszter-alagútmikroszkóppal kell mozgatniuk a részecskéket, s ezzel a módszerrel most egy hatvannégy bites blokk megírása két percig, leolvasása egy percig tart, az eljáráshoz azonban mínusz 196 Celsius-fokra le kell hűteniük a berendezést. A kutatók a módszer működésének bizonyítására az 1988-ban, hetvenéves korában elhunyt Feynmann egyik híres előadásának szövegét egy száz nanométeres – a milliméter milliomod része – nagyságú felületre írták fel.