A 21. században a bíróság csak akkor tudja megállni a helyét, csak akkor lesz népszerű az állampolgárok körében, ha használja a technológiai újításokat – hangoztatta tegnap Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Digitális nyílt nap nevű rendezvényen emlékeztetett arra: az új eljárások bevezetése nehéz, de megéri a fáradtságot.
A bíróságok nem adhatnak százesztendős szolgáltatásokat a huszonegyedik században – hangoztatta tegnap a Budapest Környéki Törvényszéken Handó Tünde. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Digitális nyílt nap című rendezvénysorozat záró programján azt mondta, ha nem alkalmaznák ezeket a technológiai újításokat, akkor az ügyfelek más, gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb elintézési módokat választanának. Az új technológia bevezetése mindig komoly nehézséget jelent, de ezen felül kell emelkedni – mondta. Beszélt arról is, a rendezvénysorozat záró programján mutatják be a bíráknak, mit jelent a Digitális Bíróság projekt, és annak keretében milyen alkalmazásokat fejlesztenek ki.
Maka Mária kollégiumvezető, a Digitális Bíróság projekt szakmai vezetője előadásában kitért arra, hogy a beruházás átfogó célja a bürokráciacsökkentés. A megvalósuló fejlesztések eredményeként az ügyfelek gyorsabban és kisebb költséggel intézhetik ügyeiket, a bíróságokon pedig csökkennek az adminisztratív terhek, így hatékonyabb munkavégzés biztosítható.
A nyílt napi roadshow keretében Urbán Nagy Szilvia, a Budaörsi Járásbíróság bírója mutatta be a beszédfelismerő szoftver alkalmazhatóságát. Mint demonstrálta, a program kizárólag az ő hangját ismeri föl, s alkalmas arra is, hogy a háttérzaj mellett is jól működjön. Hozzátette, a szoftver révén az ügyfeldolgozás a korábbi idő felére csökkent. A sajtónak bemutatták a távmeghallgatást is, amely gyorsíthatja az eljárásokat. A tájékoztatón példaként elmondták, a szembesítésekhez ezentúl nem kell a fizikai jelenlét, sőt a védett tanú is úgy tehet vallomást, hogy a valós képét csak a bíró látja, mindenki más csak egy eltorzított hangot hall és egy „kikockázott” arcot lát. Mint kiderült, jelenleg hetvenkét, úgynevezett végpont üzemel, melyhez az év végéig száztizenkettő újat csatolnak. A rendszer a legmagasabb titkosítási fokozattal bír, s akkor sem „ül le” a túlterheléstől, ha a csaknem kétszáz végpont egyszerre küld és fogad élő videó- és hangjelet.
A nyomrögzítés modern eszközeit Szalontai Péter rendőr őrnagy és Kis Zsigmond százados mutatta be. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Technikai Főosztályának munkatársai elmondták, munkájuk során nem csak a legújabb dróntechnika, hanem a talajradarok segítségét is igénybe veszik, sőt ha egy bűncselekmény helyszínére viszonylag korán kiérnek, akkor egy speciális hőkamerával azt is képesek kimutatni, hogy melyik székben ült esetleg valaki.
