Több mint hetvenhatezer őshonos fa elültetésével, az inváziós gyomnövények folyamatos irtásával és nyári szarvasmarha-legeltetéssel varázsolja újjá a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-sziget lepusztult növényzetét a Pilisi Parkerdő. A csütörtökön bejelentett ökológiai program a tervek szerint 2031-re hozza el az áttörést, amikorra a területet ismét természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság bevonásával zajló rehabilitáció egy olyan dunai szigetet érint, amely a Bős-Nagymarosra tervezett vízlépcsőrendszer meghiúsult építkezései során szenvedett súlyos károkat. A munkálatok idején a termékeny, humuszos talajréteget egyszerűen eltávolították, így csupán egy terméketlen, kavicsos felszín maradt hátra, amelyet az őshonos flóra helyett gyorsan elfoglaltak az agresszíven terjedő, inváziós fajok.
A tényleges helyreállítás 2024-ben indult el a terület megtisztításával, a hulladékok elszállításával és a létfontosságú humuszréteg visszaterítésével. Ezt követte a nemkívánatos növények visszaszorítása, majd az elmúlt két évben 76 500 darab, a puhafás ártéri erdőkre jellemző őshonos facsemete – köztük fehér és törékeny fűz, valamint fekete és szürke nyár – elültetése.
Az agresszíven terjeszkedő gyalogakác kordában tartására az erdészet egy természetes módszert is bevetett: a nyári hónapokban szarvasmarhák legelik le a friss hajtásokat. Ez a biológiai védekezés a gépi beavatkozásokkal együtt biztosítja, hogy az elültetett kis fák kellő élettérhez jussanak. Mivel egy ilyen ökoszisztéma újjáépítése hosszú éveket vesz igénybe, a szakemberek nem csupán a fák növekedését figyelik, hanem minden májusban részletes botanikai felmérést végeznek, hogy nyomon kövessék a teljes növénytársulás alakulását.
A projektet irányító Pilisi Parkerdő hazánk egyetlen kifejezetten parkerdőgazdaságként működő vállalata. Fennhatósága alá 65 ezer hektárnyi terület tartozik Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben, magában foglalva a Pilis, a Gerecse, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, illetve a Csepeli-síkság erdeit. A mintegy 250 munkatársat foglalkoztató társaság területeit évente 32 millióan látogatják, miközben a kezelt erdőségek közel húsz százalékán egyáltalán nem végeznek fakitermelést. A cég a 2024-es évet 7 milliárd forintos árbevétel mellett 108 ezer forint adózott eredménnyel zárta, 2025-ben pedig a bevételek már megközelítették a 8 milliárd forintot, a profit pedig 12 millió forintra nőtt – írta az MTI.
