A tudósok szerint a teknősök életét egyre inkább átalakítja az éghajlatváltozás.
Yakup Kaska tengeriteknős-biológus és önkéntesekből álló csapata egész éjjel figyeli a fészkekben zajló tevékenységeket. A piramis alakú ketrecek védik a homokba temetett tojásokat a rókáktól, akik a 4 km hosszú Iztuzu homokban barangolnak. Ez a hely nappal turistáknak szóló strand, éjszaka pedig a teknősök védelmének menedéke – írja a Reuters.
A Földközi-tenger partjain fészkelő cserepes teknős a COP31, az ENSZ éves klímacsúcsának kabalafigurája, amelynek Törökország ad otthont a jövő hónapban. A tengeri élővilág védelme kulcsfontosságú lesz az antalyai part menti találkozón.
A kutatók szerint a teknős jól szemlélteti, hogyan változtatja meg a klímaváltozás a Földközi-tenger ökoszisztémáit, amely az 1980-as évek eleje óta hosszú távú felmelegedési tendenciát mutat.
Az európai vizek a feljegyzések szerint a legforróbb nyári hónapokat élik át, amelyek súlyos következményekkel járnak egyes part menti közösségekre nézve. A kutatók szerint a klímaváltozás a Földközi-tenger térségében található fészkelőhelyek strandjait is folyamatosan melegíti.
A teknősfiókák nemét a fészek hőmérséklete határozza meg. A melegedő homok több nőstényt hoz létre.
„A tengeri teknősök nagyon gyors figyelmeztető rendszert biztosítanak számunkra” – mondta Ayfer Sirin, az Uskudar Egyetem ökológiai előadója, aki kiterjedt kutatásokat végzett a cserepes teknősökkel. Elmondása szerint a teknősök a part menti és tengeri ökoszisztémákat érintő környezeti változásokat tükrözik, mivel mind a szárazföldtől, mind a tengertől függenek.
Egy ötéves doktori tanulmányban a Pamukkale Egyetemen Sirin megállapította, hogy a melegedő hőmérséklet összefüggésben áll a korábbi fészkeléssel, a rövidebb kotlási időszakkal és a nőstények túlsúlyával.
A Patara strandon végzett tanulmány becslése szerint a kikelt cserepes csiga fiókák átlagosan mintegy 70%-a nőstény, és arra a következtetésre jutottak, hogy a viselkedésbeli változtatások önmagukban nem biztos, hogy elegendőek a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásához.
Kaska elmondta, hogy az iztuzui fészek hőmérséklete az elmúlt 20 évben közel 1 Celsius-fokkal emelkedett, hozzátéve, hogy egy szélesebb körű elemzés szerint a nőstények sok tengeri teknős populációban a kikelő fiókák akár 80-90%-át tették ki.
A tudósok szerint fennáll a veszélye annak, hogy a folyamatos felmelegedés végül túl kevés hímet hoz létre a sikeres szaporodás támogatásához. Egy másik veszély, hogy a 30°C feletti fészekhőmérséklet növeli az embrióhalandóság kockázatát – mondta Sirin.
A Tengeri Teknős Szakértői Csoport szerint a cserepes teknősöket világszerte sebezhetőnek minősítik. A Földközi-tengeren élőket a legkevésbé aggasztóak közé sorolják, ami a természetvédelmi előnyöket tükrözi, de a tudósok szerint az éghajlatváltozás új kihívást jelent.
A teknősök vándorló életmódja jól mutatja a határokon átnyúló együttműködés szükségességét a COP31-en – mondta Kaska.
„Lehet, hogy Törökországban fészkelnek, de Tunéziában táplálkoznak, vagy az Adriai-tengeren, és így tovább” – mondta, majd felszólította az országokat, hogy működjenek együtt a mediterrán biodiverzitás védelme érdekében.
Murat Kurum, a COP31 elnöke, Törökország környezetvédelmi minisztere a múlt hónapban egy Óceánok és Tengerek konferencián elmondta: „Az óceánok védelme mindannyiunk közös felelőssége. Felszólítunk minden felet, hogy ezt a felelősséget merész, konkrét cselekvéssé alakítsák: az ökoszisztémák helyreállítására és az ellenálló képesség kiépítésére.”
Törökország célul tűzte ki, hogy 2053-ra eléri a nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és kiemelte a megújuló energia bővítését, mint klímastratégiájának kulcsfontosságú elemét.
A nőstény cserepes teknősök jellemzően évtizedekkel később térnek vissza, hogy fészket rakjanak azokon a partokon, ahol kikeltek, de az ökoszisztéma-változások azt jelentik, hogy néhányan északabbra fészkelnek, ahol korábban kevésbé fordultak elő – mondta Kaska.
Iztuzu azonban továbbra is kulcsfontosságú helyszín, ahol minden évszakban mintegy 30 000 fióka érkezik a tengerbe több száz fészekből.
A tengerparton önkéntesek figyelik a kikelt fiókákat, halvány vörös fényekkel figyelik őket, hogy ne zavarják őket, miközben a hullámok felé navigálnak. A tengerben a kikelt fiókák további veszélyekkel néznek szembe, többek között a halászhálók, csónakok, hajócsavarok és a műanyag hulladék miatt.
„Egy halászhálóba akadt tengeri teknős nem tud feljönni levegőért, és sajnos megfullad” – mondta Sirin.
Az Iztuzu strandtól rövid sétára a Dekamer rehabilitációs központ nagy, kör alakú medencéiben sérült teknősök lábadoznak, ahol állatorvosok kezelik őket.
A műanyagszennyezés különösen aggasztó. Kaska elmondta, hogy a központba hozott teknősök 60%-ának legalább öt darab műanyag van az emésztőrendszerében.
„Egy műanyag zacskót a tengerbe dobni olyan, mintha golyóval találnánk el a teknősöket” – mondta.
A kutatók számára a teknősök a mediterrán ökoszisztéma egészségének látható mérőszámai. Ahogy közeledik a hajnal, az utolsó kikelő fiókák is eltűnnek a hullámokban. Ha túlélik, néhányan évtizedek múlva visszatérhetnek fészket rakni.
